Március 5-én 18h - kiállításmegnyitó
Jazzfotógrafikák - FREDDIE HUBBARD (1938-2008)
Az 1983-ban Újvidéken, a Vajdasági Képző- és Iparművészek Egyesületének Galériájában megrendezett kiállításhoz a következő (most kissé módosított) szöveget írtam:
Freddie Hubbardot, a csodálatos trombitást két alkalommal, az 1977-es és az 1979-es Belgrádi Jazz Fesztiválon volt alkalmam fényképezni. Száznál is több filmkockát kilőttem rá. Tetszett, ahogy a zenész kinézésre és viselkedésre is mennyire azonosult azzal a zenével, amit játszott; vagy éppen fordítva: mennyire hasonlított a zene az emberre, aki játszotta. Rögtönzés közben gyakran megrázkódott, vagy csak a fejét rázta meg és ilyenkor hasonlított azokra a rajzokra, főleg krokikra, amelyeket a Down Beat című jazz-folyóiratban láttam. Ezt az újságot gimnazista és zeneiskolás koromban a bátyám fizette elő, járatta Amerikából. Akkortájt is már a jazz megszállottja voltam, pontosabban a jazz megismerésének a megszállottja. A zeneiskolában (Szabadkán "Zenedében") nem volt szabad jazzt játszanunk. Titokban, csakazértis, annál inkább megtettük. Már amennyire ezt titokban lehetett tartani. Esténként, ha csak tehettem, a Washingtoni Rádiót, Amerika Hangját hallgattam, de nem a híreket, hanem jazzt, a mély hangú, lassú beszédű Willis Conover kétszer negyvenöt perces műsorát, a Time for Jazz-t. Itt hallottam először, mások mellett, Freddie Hubbardot is játszani. Art Blakey Jazz Messengersének volt a tagja.
Ezt a kiállítást akár Változatok egy filmkockára cím alatt is el lehetne képzelni, mert a Freddie Hubbardról készített száznál is több fölvétel közül végülis egyetlen egyet választottam ki, a 12-es számút, amelynek szolarizált, módosított változatait, legtöbbször a nagyítógép alatt a fotópapírt elmozgatva variáltam. Ekkor, a múlt század 70-es, 80-as éveiben, amikor ezek a képek készültek, még nem tudtam a számítógépről, a photoshop programokról. Azt sem tudom, hogy akkor léteztek-e már. Az eredeti fölvétel 24x36 mm-es kisfilmre, a képek pedig nyomdai grafikai filmek közbeiktatásával méteres szélességű, tekercselt Forte fotópapírra készültek, előhívóval, rögzítővel, vagy ahogy mi fotósok mondjuk, fixírrel. És a varázslatos sötétkamrában, a sötétkamra magányában. S lám, mára már a Forte gyárat is fölszántotta a globalizáció könyörtelen buldózere.
S mivel mostanság már nem követem annyira a jazz eseményeit, mint azelőtt, megdöbbenve értesültem Hubbard haláláról. A hetvenéves Freddie Hubbard tavaly november 26-án kapott szívinfarktust, ennek szövődményeibe halt bele december 29-én, hétfőn, egy Los Angeles-i kórházban. Az 1983-ban, Újvidéken megrendezett kiállítás plakátját egy későbbi találkozásunk alkalmával átadtam neki, s most is értesíteni szerettem volna erről az újabb tárlatról.
Dormán László
