A kisközösség tagjai mindannyian ugyanolyan fontosak. Talán különböző szerepeik vannak, de sokkal több közöttük a hasonlóság, mint a különbség. Végső soron a kisközösségben mindenki egyenlő, mindenki csoporttag, még a vezető is, aki éppen most, talán ideiglenesen, a vezető szerepét kapta meg. Azért persze jó, ha ő már többször átélte egy kisközösség szerető légkörét, így több energiája marad arra, hogy figyeljen az egyes résztvevőkre és a csoport egészére is. Tapasztalata segíti felismerni, ha valaki túlságosan uralja a beszélgetést, vagy éppen háttérbe szorul; ha a csoport nagyon eltér a megadott témától, vagy éppen engedni kell az eltérést. Vagyis, miközben igyekszik megélni csoporttagságát, figyelme a többiek felé is fordul.
Vezető és moderátor
Sokat vitatott alapgondolatunk a fenti kezdőmondatokra támaszkodva: egy kisközösségnek vagy van vezetője vagy nincs. Talán lassabban, óvatosabban mozog egy vezető nélküli közösség, de máskor meg éppen bátrabban és meglepőbben. Mindenesetre nagyobb teret adhat a résztvevők bevonódásának.
A kisközösségben mást jelent vezetőnek vagy moderátornak lenni. A moderátor egy-egy alkalom lefolyásáért, a napi témáért, a beszélgetés alakulásáért felelős. Gyakran egy-egy kisközösségben alkalomról alkalomra változik a moderátor személye. (Ha a ti közösségetek nem ilyen, ajánljuk, hogy próbáljátok ki!) A moderátor szerepéről a Felütés című könyvünk első bekezdésében hosszabban is írtunk. A vezetés ennél összetettebb feladat: kiterjed az alkalmak közötti idő átívelésére, és a közösség tagjaiért viselt felelősség vállalására is.
A vezető feladata a biztonság és szabadság légkörének megteremtése a kisközösségben. A vezető nem csak az általa elképzelt folyamat irányítója. Hanem azért is dolgozik, hogy alkalmat adjon az Úristennek - vagy ha úgy jobban tetszik a Gondviselésnek, a Szentléleknek-, hogy belépésével az általa, vezető által eltervezett folyamatot támogassa, avagy éppen felrúgja. Ezek lesznek egy-egy kisközösség legemlékezetesebb pillanatai, ezekért érdemes vezetőként dolgozni.