Hálós események Kárpátalján >>A Háló kárpátaljai kapcsolata 1993-ban egy levéllel kezdődött: írója
Orosz Istvánné Rita ötgyerekes pedagógus volt. Férje görög katolikus lelkész, aki 1990 óta, Magyarországról odaköltözve Kárpátalján teljesít szolgálatot. Eleinte úgy gondolták, érkezésük az égető paphiányon enyhít majd. Ám hamar ráébredtek, hogy a kárpátaljai lelkész munkája nem korlátozódhat kizárólag a hagyományos értelemben vett pasztorációra, kulturális és szociális munkát is kell végezni. Terveikhez kérték a Háló segítségét. A levélre válaszul a Háló képviseletében a budapesti Szürkebarát közösség buszra szállt és használt ruhák helyett 20 éves kisközösségi tapasztalatát osztotta meg kárpátaljai testvéreivel. Innen származik a Háló első kárpátaljai baráti kapcsolata, innen ered a Háló ismeretsége és (el)ismertsége a helyi görög és római katolikus közösségekkel-közösségekben..
Aktív Hálós mag elsősorban a Nagyszőlősi és Ungvári Járásban, valamint Beregszász környékén alakult ki, de a kéthavi rendszerességgel tartott bogozói összejövetelekre Felsőtisza-vidékről is érkeznek. Minden évben szerveznek Kárpátaljai Háló Találkozót, 1999-ben Nagyszőlősön, 2004-ben Karácsfalván, 2009-ben pedig Balazséren a Kárpát-medencei nagytalálkozót is.
Rendkívüli eredményeket ér el Kárpátalján a Háló Gazdasági Tagozat. Tüzes Pál koordinálása mellett már külön bejegyzett alapítvánnyal is büszkélkedhetnek. Hasonlóan gyümölcsözőek a Bárdos István ?bábáskodása? mellett kiépült Pedagógus Munkacsoport programjai, amelyek egy része szakmai, de lelkigyakorlatokat is szerveznek.
Bogozó barátaink segítettek abban, hogy a két tiszai árvíz kapcsán segélyt juttasson a Háló a károsultaknak, hogy élő kapcsolat alakulhasson ki különböző területeken működő közösségek között (pl. Beregszász és Kecskemét). Segítenek, hogy a kárpátaljaiak eljuthassanak más régiók rendezvényeire is, hogy a kárpátaljai magyarok megmaradni akarását a legkülönbözőbb formákban támogathassa egyesületünk.