Szabadkán 2009. május 16-án, 15 órai kezdettel első ízben került „komolyabban” megszervezésre Háló találkozó. A kb. 50 résztvevő közül, még ha csak egy vagy két személy jelenlétével is, de Esztergomtól kezdve egészen a dél-bánáti Székelykevéig több település is képviselve volt ezen a rendezvényen.
 

A szervezők nagyszerűen vizsgáztak improvizálásból. Én ugyan nem ismertem a hátteret, de látszódott, hogy nem volt minden igazán előre részletesen kidolgozva. Mindennek ellenére nagyon ügyesen feltalálták magukat.
Tamás Magdi és Balázs hat gyermekes házaspár „A remény nincs válságban!” címmel tartottak egy igen tartalmas előadást, melyben rámutattak, hogy az életünk szinte tele van különböző válságokkal, kihívásokkal, próbatételekkel. De a remény mindig ott van, sohasem szabad feladni a küzdelmet. A remény nem lehet válságban!
Kiscsoportunkban a bemutatkozáson kívül mi többek között kitértünk arra is, hogy kit milyen formában érintettek a gazdasági válság következményei.
A rendezvény a KÉKifi közösség (Keresztény Értelmiségi Kör ifjúsági tagozata) és a Háló együttes szervezésében valósult meg, melyre kifejezetten az ökumenizmus eszméje volt jellemző. A katolikus hívők mellett jelen voltak más keresztény felekezetek tagjai is. Több közösség röviden be is mutatkozott, mint pl. a református, evangélikus, neokatekumenátus, karizmatikus és a KÉKifi. Megjegyzem, hogy a helyi református lelkipásztor személyesen részt vett a találkozón.
A záró szentmisét a délvidéki Háló lelki vezetője, Vreckó Ferenc atya tartotta meg.
És nehogy kifelejtsem, az egész program zenei aláfestését a helyi Ébredés zenekar biztosította.
Néhány barátommal szerettük volna az est hátralevő részét a KÉKifi tagjaival közösen tölteni, de erre sajnos valamiért nem kerülhetett sor. Pedig kiváló alkalom lett volna egy kicsit jobban megismerkedni Velük. Talán majd legközelebb…
 

Remete Endre