Az MTVA Élő egyház c. 2020.03.03.-i műsorából
A szeretet szabályozta szabadság
A Jóisten jókedvében teremtette a gyergyói tájat és embereket, gondoltam magamban, miközben Sepsiszentgyörgyről Gyergyószentmiklós irányába tartottunk február utolsó szombatjának hajnalán, a szökőnapon, hogy részt vegyünk a kerületi Háló találkozón. Miközben a csodálatos gyergyói tájat szemléltük, azon töprengtem, hogy a mai napra vajon milyen meglepetéseket tartogat számunkra a Jóisten…
Aránylag hamar sikerült megtalálni a Fogarassy Mihály püspökről elnevezett szakközépiskola impozáns épületét, amely régebben zárdaként működött a Szent Miklós templom mellett. A kedves fogadtatás és regisztrálás után a Glóri zenekar dicsőítő éneke és Pázmán Enikő imája segített ráhangolódni a napra, amelynek mottójául egy Lackfi János idézetet választottak: „a szeretet szabályozta szabadság/ irányítsa minél inkább napjaimat”. György Balázs atya meghatottan köszöntette a jelenlévőket abban a teremben, amely egykor a Páli Szent Vincés nővérek kápolnája volt, s ahol annyi imádság elhangzott. Mihai Zoltán Lajos atya elhozta az Oltáriszentséget, így az Úr Jézus jelenlétében zajlott a találkozó.
Szabó Lóránt bogozó bemutatta az idén 3o éves évfordulóját ünneplő Kárpát-medencei Hálót. Lóri a humorát most sem hagyta otthon, megnyugtatott, hogy a gyergyói hokicsapat legyőzte a brassói Koronát, úgyhogy semmi okunk a félelemre… Majd a lelkinap folytatásaként Pázmán Attila átéléssel ajándékozta meg a jelenlevőket a teljes Lackfi János verssel, amiből az idézetet választották.
Sajnos, a meghívott jezsuita előadó az utolsó percben lebetegedett, de a szervezőcsapat zseniálisan megoldotta a nehézséget egy kerekasztal-beszélgetéssel. Különböző korú, foglalkozású, hét személyt hívtak a színpadra különböző közösségekből, akikkel Sebestyén Ottó lelkiatya, a Háló erdélyi vezetője beszélgetett. Mélylélektani kérdéseket feszegetve beszélgettek a szeretet hétköznapi megéléséről, kezdve azzal, hogy ki vagyok én, hogyan határoznám meg magamat? Hogyan éljük meg kereszténységünket a hétköznapokban, tudunk-e érdek nélkül szeretni? De kitértek a szeretet különböző elferdüléseire is. Ottó hangsúlyozta az önismeret szükségességét, „mert ha nem ismerjük önmagunkat, akkor nehezen tudjuk megélni a szeretetet. A szeretet a saját felelősség felvállalásával folytatódik, mert ha nem vállaljuk fel a felelősséget, akkor gyermekded lelkek maradunk.” Mindenképpen nagyon tanulságos, léleképítő volt a kerekasztal beszélgetés, mert el lehetett gondolkodni a kérdéseken és a válaszokon. Nagyfokú bátorságot igényelt a résztvevők részéről felvállalni önmagukat és véleményüket közönség előtt.
A felvetett témakör kiscsoportokban folytatódott, ahol lehetőség adódott a személyes hozzászólásra és megosztásra. Minden Háló találkozó kiemelkedő fontosságú része a kiscsoportos megosztás és megbeszélés, ahol védettségben lévén megnyílnak az emberek és mernek megosztani önmaguk életéből olyan mélységeket és magasságokat, amit lehet máshol nem mernének elmondani. Én személy szerint nagyon sokat tanultam az idősebbektől, és mindig rácsodálkozom a Jóistenre, hogyan és miként érinti meg az embereket, hogyan működik az életünkben, ha hagyjuk…
A szeretet jelenléte megnyilvánult a finom és gazdag ebédben is, amelyet nagy szeretettel és hozzáértéssel készítettek a konyhán a székely asszonyok.
Az ebéd után következett a könyvbemutató. A Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Attila A második esély. Egy szívátültetés regénye című könyvét a gyergyói Bajna György újságíró, író mutatta be, majd a szerző felolvasott egy részt, amely a konfliktushelyzetről szólt.
Műhelymunkákkal folytatódott a lelkinap. A hét napjaihoz kötődve meg lehetett ismerni a különböző lelkiségeket, amelyek a plébániánián működnek az adott napon. Én a hétfőt választottam, így a Mécses közösség tevékenységébe nyertem betekintést, amelyről már nagyon sokat hallottam. A segítőnővérek segítségével működik és a szentignáci lelkiséghez kötődik.
A lelkinapra való rövid visszatekintés, kiértékelés után a Szent Miklós templomban szentmisével zárult a rendezvény. Rácsodálkoztam a templom szépségére, és örvendve vettem részre a mennyezeten az egyedi, Hiszekegy részleteit ábrázoló színes festményeket. A szentmise liturgiáját emelte a Glóri zenekar éneke, melynek hallatán az villant fel, hogy aki szépen énekel, az duplán imádkozik. György Balázs atya prédikációja is lélekből szólt a nagyböjti időben és a szeretet mindennapi megélésére buzdított.
A Búzakalász közösség jóvoltából gyermekfoglalkozás volt az óvodásoknak és kisiskolásoknak, így a szülők nyugodtan vehettek részt a felnőtteknek szóló programokon. Új kezdeményezés volt, hogy a 10-16 éves korosztálynak is szerveztek programot a hálósok. És az ifisek is színvonalas beszélgetésnek örvendhettek a kerületi lelkinapon.
Köszönet és hála a Jóistennek a szép időért, a sok kegyelemért, amiben mindenkit részesített és a szervezőknek az odaadó, lelkes munkájukért. Bárcsak a szeretet szabályozta szabadság irányítaná mindennapjainkat!
A gyergyói kerületi lelkinapról a nagyvilág is értesülhetett a magyarországi M1 tévécsatorna március 3-i Élő egyház rovatában.
Józsa Zsuzsanna
