Tehát az úgy volt, hogy készültünk, szerveztünk, hívogattuk az embereket, HGT-seket, hálósokat, érdeklődőket, jöttek is szép sorjában, egy hittanterem épp, hogy szűknek nem bizonyult.
Az előadó Szabó Álmos mérnök társunk érdekes és újszerű előadása hangzott el a munkahelyi emberközi kapcsolatok változatosságáról, személyesen megélt példákon, tapasztalatokon keresztül vezetett minket a friss gyakornok mérnök tapasztalatszerzéseitől egészen az érett felelős beosztású vezetőként megélt tapasztalatokig. Különösen nagy hangsúlyt fektetett a munkahelyeken való aktív tanulásra úgy öreg szakiktól, mint felettesektől, s nem utolsó sorban a direkt munkatársaktól-beosztottaktól.
Jól ki volt emelve az előadásban annak a fontossága is, hogyan lehet a munkahelyi konfliktusokat kezelni, lehetőleg pozitív eredménnyel, de mindenképpen helyes következtetéseket levonva, okulva belőlük. Az előadást követő kiscsoportos beszélgetés helyett ? időszűke miatt ? inkább kerekasztal beszélgetés, kérdezz-felelek párbeszéd alakult ki. Jelentősek voltak Péterfi Attila társunk felvetései, melyek kapcsán az elhangzottakat jobban be tudjuk építeni a mai, megváltozott gazdasági-társadalmi környezetbe. A bőséges agapé behatárolt időkeretében alkalmunk volt ismerkedésre, egymás ? nemcsak gazdasági vonatkozású ? ügyeinek jobb megismerésére, tapasztalatcserére, jótékony célokhoz lobbizásra. Bakó Béla Pál atya lelki vonatkozású hozzászólása átvezetett minket a program transzcendensebb szakaszába; segített minket a korábban elhangzottak kapcsán erkölcsileg is helyes szemléletünk kialakításában s több alkalommal is példázta mindezt az atya, az általa vezetett, fiatalok megsegítését szolgáló tevékenységéből vett példákkal.
Az esti szentmiséig hátramaradt időben volt alkalmunk betekinteni abba a csodálatos világba, amott a Föld túlsó felén elterülő Új Zélandba, melyről nemcsak igényes fotókat láthattunk Biró Ernő kollégánk diavetítése alatt, hanem történelmi, földrajzi, gazdaságpolitikai vonatkozásban is betekintést kaptunk egy olyan ország ?belső dolgaiba", ahol értelmesen és békében együtt tudnak élni a természettel, megalapozva a hosszútávú fejlődésüket már sokkal korábbról mint a minálunk ?fejlett"-nek nevezett nyugat-európai kultúránkban.
Reméljük, hogy legalább nekünk kolozsváriaknak alkalmunk nyílik ezen előadás elmaradt, többi ?felvonásain" is részt venni. Emlékbe kaptunk mindannyian egy-egy Új zélandi képeslapot, japán grafikával díszített könyvjelzőt és vulkáni tufa kavicsdarabokat. A szentmise után, a terem rendeltetésszerű visszaállítása közben volt alkalmunk a további csapatépítésre, beleértve a vendégfogadó plébános atyával is, aki kifejezte, hogy szívesen lát minket más rendezvényünk alkalmával is. A legközelebbi találkozónkat együtt szándékozunk megtartani a Fokoláré Lelkiség szervezésében esedékes májusi Közösségi Gazdaság regionális találkozóval, erről egyeztettünk Lackó Csaba vezetőjükkel, aki vendégünk volt.
Ezúton mondunk köszönetet nemcsak a meghívott előadónak, atyának, házigazdánknak, hanem a szervezésben résztvevő lelkes társainknak, segítő családtagjainknak, s nem utolsó sorban azoknak, akik megtiszteltek jelenlétükkel, sőt távolról jöttek mihozzánk találkozóra, s köszönjük azok imáit, fohászait is akik fizikai jelenlét nélkül is támogattak egy jó ügyet.
Becze László
