Én már hónapokkal ezelőtt kinéztem magamnak ezt a programot a hírlevélből. Jól esett, hogy meghívtak és örültem, hogy Székelyudvarhelyről Tófalvi Misivel, Nagy Gergővel, Nagy Enikővel együtt utazhattam erre a találkozóra. Kíváncsisággal érkeztem, mivel először vettem részt ilyen bogozói találkozón. Érdekelt milyen programok lesznek Koncz András vezetésével. Jó volt számomra ismerős arcokkal újra találkozni és az új arcokat felfedezni.

Elhelyezkedésünk után megbeszéltük ki honnan, miből, milyen lelkiállapotban érkezett. A mese-lánc számomra a társaság szellemességéről és sokszínűségéről tanúskodott. Miután K. András ismertette a hétvégi programot, arra gondoltam, hogy itt rendesen meg fognak dolgoztatni, holott nekem, a hálós programokon való részvétel ez idáig egy kikapcsolódást, kiszakadást jelentett a hétköznapokból. Ezúttal is ezt kaptam és nagyon sok kérdés letisztázódott bennem, mint: Hol a helyem a Hálóban? Mit viszek és teszek én a Hálóban? Mi akadályoz engem a Hálóban való munkámban? Mi az erdélyi Háló erőssége és gyengesége? Mit jelent számomra a Kárpát-medencei Háló? Mindezekre András ötletes irányításával találtam meg a választ.
A csoportmunkák rávezettek arra, hogy csapatban, csoportban, közösségben, ha mindenki őszintén felajánlja gondolatait, érzéseit a feladat megoldására, a ?Munka" elvégzésére, akkor sokkal könnyebben elvégezhető és nem jelent terhet senkinek sem külön-külön. Az is igaz, hogy ehhez kell egy ilyen csapat, csoport mint ez a hétvégi találkozáson volt. Számomra a Háló egy ilyen csapat!
Sok gondolat megerősödött bennem ezen a hétvégén, de most a ?Megerősítés" jut eszembe, amire mindenkinek szüksége van, aki tesz valamit egy közösségért, eszméért, Isten országáért. Ezzel a beszámolóval is szeretném megerősíteni a szervezőket és mindenkit aki bármit is tesz a Hálóért.
Kérem Isten áldását és segítségét további munkájukban.

Tifán Sándor