November 8-án került sor a brassó-bolonyai plébánia Szent Imre termében a hagyományosnak számító Háló találkozóra, amelynek mottója a következő volt: Egységben Istennel semmi sem lehetetlen!. A Biblia-idézet szellemében találkoztak kicsik és nagyok, serdülők, ifjak és szép korúak, s valamennyiüket a találkozás öröme és a lelki feltöltődés gondolata hozta össze. Máthé Izabella bemutatta a Hálót, majd Thuróczy György és neje, Eszter lebilincselő előadást tartott hovatartozásunkról, igazi értéksorrendünkről, amely fele állandóan törekednünk kell. A kiscsoportos beszélgetésben igazán nem volt elég idő a feltett kérdéseket részletesen megvilágítani; a műhelymunkákon (Biblia-dráma, a kommunikáció határai, egységben Istennel és önmagunkkal) több lehetőség adódott megnyílni mások előtt és szívünket kitárni, valamennyi csoportban lebilincselő hangulat alakult ki, egy másfajta szembenézési mód önmagunkkal. A népes szervezői csapat a Barta házaspár vezetésével ismét kitett magáért. Egy újabb találkozás gazdagságával tértünk haza otthonainkba.





Múlt szombaton Háló találkozón vettünk részt. Örömmel láttam, hogy sok fiatal jött el és vett részt a programokon. Egy rövid, de tartalmas előadás után csoportokra oszlottunk, majd különféle játékokat játszottunk és beszélgettünk. Nekem a játék része tetszett a legjobban. Ebéd után egy újabb előadást tartott György Tibor pap bácsi, ami nagyon érdekes és vicces volt. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a Háló találkozón és új hálós fiatalokat ismerhettem meg.




Nagyon tetszett ez a találkozó, mert új barátságok, kapcsolatok alakultak ki. Szerintem én az egyik legjobb, legmegértőbb, legviccesebb társaságba kerültem kiscsoportba. Az előadások nagyon tetszettek, különösen az a rész, ahol Tibi pap bácsi arról beszélt, hogy Istennél semmi sem lehetetlen. Ezek után a beszélgetések még jobbak voltak. Egy külön öröm számomra, hogy többek között egy olyan kedves lányt ismertem meg, aki nagyon hasonlít hozzám gondolkodásban és a hittel kapcsolatos kérdésekben. Szeretettel gondolok vissza erre a találkozóra.




Évről évre törekszem eljutni a brassói Háló találkozóra, idén is sikerült, ami nagy örömmel tölt el. A találkozó alkalmával is együtt lehetett a családom, találkozhattunk régi kedves barátainkkal, ismerőseinkkel és új embereket is megismerhettünk. Amikor az ember megérkezik nem tudja, hogy mire számítson, de mégis a végén úgy érzi, hogy megérte eljönni. Nekem is akadt feladat a találkozón: én lettem egyik kiscsoport vezetője. Nekünk, az ifjúságnak György Tibor atya tartott előadást, ahol szó esett a teremtés csodájáról, Dánielről, akit az oroszlánok közé vetettek, a szeplőtelen fogantatásról. Ezek a példák segítettek, hogy könnyebben megértsük a találkozó mottóját: Egységben Istennel semmi sem lehetetlen. Az atya sok kérdést tett fel, amikre a kiscsoportos beszélgetések alatt adtunk választ. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy mennyire könnyen el tudtunk beszélgetni, meg tudtunk nyílni egymás előtt, egymásnak. Ezúton is hálás vagyok a (kis)csoporttársaimnak a sok őszinte hozzászólásért. A műhelymunka is nagyon tetszett, mindannyian felírtuk a nevünket az Úr Jézust ábrázoló képre, annak függvényében, hogy mennyire érezzük magunkat közel Hozzá. Számomra felemelő érzés volt hallgatni társaim indokló szavait.

---