Háló Ózdon, pedig nem is HálÓzd! Közösség alakul, ami független egy projekt nyitó és záró rendezvényétől.
Több mint negyvenen voltunk, 10:30-kor buszra szálltunk, (busz tele is lett), kb. félórás volt az utazás. Pogácsa, tea, pálinka, Németh Gyusziék és a többi szentgyörgyi hálós barátunk várt ránk. Fél 12-kor indultunk a hegyen át a Vanyics tanyára. Ez kicsivel hosszabbra sikeredett, mint terveztük. Egyrészt, mert sokan voltunk, másrészt, mert egy helyen (mintha, de a világért sem sérteném meg) elbizonytalanodott a túravezetőnk. Két óra helyett olyan fél 4 felé érkeztünk meg. Szalonnasütés, jókedv, Bárdos Viki szívélyes vendéglátása, iszogatás, stb. Majd ? aktuálisan ? így ősszel: gyümölcseinkről beszélgetés kiscsoportokban (6 csoportot alakítottunk, 7-8 fős volt mind), előtte István atyánk felolvasta a Szentírásból a Lélek gyümölcseit (emlékeim szerint az I. Korintusi levélből), Bárdos Ákos pedig a természetről, ill. arról a tájról és jellegzetességeiről, ahol barangoltunk, állított össze egy kis tesztet. Ez azért is jó, mert alibi összegyűlni ismét eredményhirdetésre.
Négy új család kapcsolódott be, aminek-akiknek szintén örülünk. Mindenki, aki magáénak érzi a Háló alapelveit, jóformán automatikusan apostolkodik is. Nem mellékesen ez biztatás a többiek részére.
Ez a program nem a HálÓzd! kötelező eleme. Mindnyájunk igénye, és a Bárdos és a Németh család kezdeményezésére alakult ki. A táborozás közös élménye generálta, ahogyan ezen kívül már több más együttlétünket is. (pl. 23 ózdi vett részt a füleki /Felvidék/ Háló találkozón).
Ezért újra meg újra megköszönjük nektek, hogy ott lehettünk Balatonkenesén, hogy a Háló vezetése felvállalta ezt a pályázatot és külön, hogy a tábort is, ebben a formában.
Orosz Rita
