Egy év után újra Háló találkozóra szólt a meghívó, melyen szerepelt a lényeg: ?A Háló mozgalom, katolikus, de nem kizáró, nyelve magyar, formája közösségi, hagyományőrző, helye a Kárpát-medence, útja Istenhez vezet."

Szombaton, közel 100 hálós érkezett Nagybányáról, Szatmárról, Nagykárolyból, Váradról, Bélfenyérről, Aradról, Temesvárról, ás Székelyudvarhelyről is. Most sem hiányoztak az ismerős arcok az anyaországi Gyuláról, Makóról, Algyőről. Külön megtisztelte az összejövetelt a Háló mozgalom egyik megálmodója a budapesti Puchard Zoltán családjával, és Konrád Katalin a Partiumi Háló vezetője. A viszontlátás reggeli öröme után, a szalontaiak lelkes és vendégszerető házigazdaként, melynek Gál Mária és húga Erdős Anna a lelke-motorja, énekkel köszöntötték a jelenlévőket.
A program a Szent István templomban folytatódott. A Szentmisét Heinrich József óteleki esperes (Temes megyéből) és plébánosunk Gyenge Béla tb. kanonok celebrálták. A vendég atya a prédikációban és a lelki gyakorlaton a lelküknek igen hasznos gondolatokat próbált átadni. Az egyik fő téma az imádság volt a másik a megbocsájtás. Az ima kapcsolat köztünk és Isten között, de ha nincs meg a kellő alázatosság és megbékélés a szívünkben, elveszíti értékét. Tovább kifejtve ezt a gondolatot, lehet többféle módon Istennek a kegyelmeit kérni önmagunknak és másoknak. Az egyik a betanult és könyvekben lévő imák, de ügyelnünk kell, hogy ezek ne váljanak rutinná. A másik a kötetlen, de szívből jövő elmélkedések és fohászok. Itt egy szép hasonlatot említett. Az ifjú szerelmes, nem Petőfi szerelmi költeményeiből fog írni a kedvesének, (még ha ezzel kezdi vagy befejezi is levelét) hanem azt írja, ami igazán a szívből jön, saját érzéseit, gondolatait próbálja átadni a szeretett személynek. Ilyen legyen a mi kapcsolatunk is Istennel, aki szeret minket, bármilyen gyarlók is lennénk és várja tőlünk a viszonzást. A nap folyamán bármikor kifejezhetjük a hitünket és szeretetünket egy rövid szívből jövő kötetlen imával. Tegyük le Isten elé problémáinkat, életünket, küzdelmeinket, keresztünket és kérjük alázatosan segítségét ezen terhek vivésében. Tudjunk erőt meríteni e forrásból! Igen, Jézus megtanított imádkozni a Mi Atyánk imáját. De elgondolkoztunk vajon mikor kérjük, hogy ?bocsásd meg vétkeinket" ... És utána... ?miként mi is megbocsájtjuk az ellenünk vétkezőknek...", mit kér tőlünk az Úr? Hogy szeretettel megbocsássunk mi is mindenkinek, akik bántanak, bosszantanak, megsértenek, függetlenül attól, hogy családtagjaink, munkatársaink, szomszédjaink, minden embernek, akikkel összehoz a sorsunk. Persze, nem könnyű, hisz emberek vagyunk, néha nem tudunk felejteni, de megbocsájtani igen. Ha ezt nem tesszük, akkor imánk csak egy száraz, gyümölcstelen mormolás lesz. Próbáljuk ezt a megbocsájtást gyakorolni, és meglátjuk, hogy lelkünk megbékél és sugározni fog mások felé a szeretetünk, derültségünk, életkedvünk.
Részt vett a találkozón Török László polgármester is családjával együtt. Gondolatait megosztotta a templom padjait megtöltő jelenlévőkkel. Beszélt a Háló közösségeinek a szerepéről és fontosságáról, hogy a mai ember megkapaszkodhat benne és útmutatót találhat az életben.
A délelőtti program befejeztével a plébánia udvara telt meg. A finom ebéd elfogyasztása után, Puchard Zoltán elmesélte hogyan keletkezett a Háló ötlete, és mit jelent számára. Az ötlet a hajdani faluközösségek példájából született, amely segített a bajban lévő szomszédnak, rokonnak. Az ehhez hasonló, családias összetartozás jóban, rosszban, a modern világban teljesen háttérbe szorult. A Háló megpróbálja a Kárpát-medence magyarságát, mint egy nagycsaládot összetartani, hitben, reményben, szeretetben. Külön kiemelte és gratulált a szalontai kis közösségnek, mely lelkesen fogadta őket immár 11 éve. Itt volt a legelső Háló találkozó a Partiumban és azóta hagyománnyá vált a nyár közepei összejövetel.
A következő előadó Karcagi Sándor református tiszteletes volt. Beszéde kimondottan a hit megőrzéséről szólt. Elmesélte, hogy a hat börtönév során politikai elítéltként, találkozott igen jeles személyiségekkel, római és görög katolikus, ortodox, református, vagy egyéb felekezetű lelki vezetőkkel, akik igazi mártírsággal megvédték hitüket.
Mivel Szalonta Arany János szülővárosa, nem hiányozhatott egy kis beszámoló Nagyszalonta híres szülöttjeiről. A rövid ismertetőt Pellok Gabriella tanárnő tolmácsolta. A vendégek ezután városnéző sétára indultak, és elzarándokoltak az Arany, Sinka és Zilahy házhoz.
A Háló nyitott mozgalom, aki késztetést érez bátran csatlakozhat és részt vehet a soron következő találkozókon.

Toth Ioana