Csaknem százan jöttünk össze az Arad-Belvárosi Minorita Plébánia kápolnájába a 12. aradi Háló találkozóra. A helyieken és környékbelieken (Kisiratos, Nagyiratos, Gyorok) kívül találkozhattunk partiumi (Várad, Szalonta, Temesvár), délvidéki (Zenta) és magyarországi (Budapest, Szeged, Makó, Ózd) hálósokkal, és erre hozta szolgálati útja a Háló vezetőségének a 2/3-át. Külön örömet jelentett számunkra azok jelenléte, akikkel a saját maguk elszánt erőfeszítése vagy a társaik áldozatos segítsége révén találkozhattunk. Szabó Tibi az Aradtól 172 kilométerre levő délvidéki Óbecséről még napfelkelte előtt indult el kerékpárral hogy velünk lehessen. Az aradi találkozókon már hagyomány hogy egy-egy mozgássérült társunk is jelen van, pedig a plébánia és annak infrastruktúrája nincs teljesen akadálymentesítve.

A találkozó előadója dr.Lukács László piarista szerzetes tanár volt. Ő a Budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola professor emeritusa, aki nemcsak a teológiának, de az irodalomtudományoknak is doktora. Serendán Gréti Aradról levelezőként tanul és a közeljövőben végez a Sapientián, Lukács László a tanára. Gréti kérte fel őt előadónak, tanára pedig elmélkedésének, előadásának olyan témát választott. amivel sok éve foglalkozik és ami a szívügye, ezért beszélt a délelőtti előadásában az Atyáról és a délutániban a gyermekségünkről. Az előadásainak a mottójául a "Fölkelek és atyámhoz megyek" Lk15,18 idézetet választotta. Jézusnak Lukács Evangéliumából ismert tékozló fiú példabeszéde volt az a pont, ahonnan az előadása elindult. Előadása elején kitette képi illusztrációnak Rembrandt "Tékozló fiú" című festménye reprodukciójának egy részletét. Az előadások tagoltsága, témaválasztása Atya és gyermekségünk volt, ezek inkább vezérfonalak voltak, már első előadásában is szó volt a Szentháromságról, az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetviszonyáról, és a második előadás sem korlátozódott csak a gyermekségükre, hiszen gyerek és szülő összetartozik. A két előadásában a tanár úr a gondolatai kifejtéséhez a bibliai hivatkozások mellett többször hívta irodalmi támaszul József Attila, Pilinszky János, Ady Endre, Sík Sándor és Képes Géza verseit, egyiket-másikat teljes egészében felolvasva. Az előadó a találkozó csoportos beszélgetésének témájául a bennünk élő apaképet ajánlotta, nem csoda hogy a meghitt hangú beszélgetésen a idő és nem a mondandónk volt a rövidebb.

Ebéd után a délutáni előadás előtt részesei lehettünk egy rövid sétának és "idegenvezetés"-nek az Aradi Vértanúk emlékművéhez, a Maros parthoz és a Városházához.

Margitfalvy György