Szatmárnémetiben az idei kerületi Háló találkozónak a korábbiakkal egyezően a Szent Alajos Konviktus adott helyet. A találkozó pódiumának díszletét szimbólumok alkották: leveles faágak, magyarországi házikenyér, mint a nemzet kenyere nemzeti színű szalaggal átkötve és egy égő nemzeti színű gyertya, mind-mind a nemzeti összefogást, együvé tartozást szimbolizálta.

A találkozó mottója egy Silye Jenő idézet volt: A világnak Krisztus kell! A világnak kellesz te is, mivel Krisztushoz tartozol.
A találkozónak már a kezdetekor telt ház volt (60-70 fő) az iskola könyvtár-előadó termében. A köszöntőt Kujbus Márta mondta el és a Hálóról és a találkozó programjáról beszélt. Ezután egy mély gondolatokat ébresztő elmélkedésre hívta meg Sabau Trifu Krisztina a jelenlévőket, melyekhez illusztrációként gyönyörű természeti képeket láthattunk. A gondolatsor fő mondanivalója: Teljesíteni kell küldetésünket Isten szándéka szerint. Küldetésünkhöz Krisztus az útmutatónk, akitől kérjük, segítsen abban, hogy a Háló mindenkor összekössön minket.
A szót Kujbus Márta vette át, szólt a résztvevőkhöz; a Háló szerepéről, a találkozókon létrejövő kapcsolatokról, a közösségek összekapcsolásáról, továbbá annak fontosságáról beszélt, hogy szólítsuk meg azokat, akik még nem tartoznak közösséghez és segítsük őket a közösségbe kapcsolódáshoz. Szép szavakkal szólt a pódium szimbólumairól melyek mindannyiunk számára meghatározók.
Ezután a Hálóról szóló tanúságtételek következtek. Egy református hölgy résztvevő elmondta, hogy őt egy Háló találkozón a légkör, a hálósok odafigyelése, szeretete fogta meg. Itt tanulta meg, hogyan lehet hétköznapi keresztény és itt tanulta meg a várakozás örömét a következő hálós rendezvényig. A továbbiakban egy férfi mesélte el, hogyan lett behálózva. Azóta a Hálóban megtalálja, meglátja Istent az eddigiektől eltérően egy másik úton is. Végül, a magát a kezdetektől hálósnak tartó hölgy mesélte el, hogy őt a 2002-es zánkai találkozón a bűnbánati liturgia fogta meg, ebben a táborban érezte meg igazán a Hálóhoz tartozás örömét, egymás értékeinek felfedezését. Itt találta meg a legjobb barátnőjét és itt tudatosodott benne, hogy a Hálóban részt venni egyfajta szolgálatot jelent, amelyben a vállalt feladatainkat teljesítjük.
A tanúságtételek után ismét Kujbus Márta vette át a szót: a nemzet kenyeréről és az 56-os magyarországi forradalomról és annak eszmeiségéről beszélt.
Egy másik téma keretében kértem a jelen lévőket, mégpedig magyarországi Pápai Missziós Művek (PMM) egyik missziójának támogatására. A misszió célja a kárpátaljai Beregújfalú római katolikus kápolnája építésének befejezéséhez szükséges támogatás biztosítása volt. A PMM igazgatóját Benvin Sebastian Madassery atyát az a szomorú tény fogta meg, hogy az ott élő cigányoknak lakóépületben kell szentmisét tartani, mert összedőlt a maguk építette imaház. A 20 éves pasztorációs múlttal rendelkező közösség templomot szeretne, Krisztus kell nekik, sírnak érte. Kifejtettem, hogy lehet megfelelő segítséggel jó irányba fordítani a szekeret, nem rendőri erővel, jó-rossz törvényekkel, hanem odafigyeléssel. Ezúton is köszönöm a találkozó résztvevőinek, hogy a PMM és a verbita naptárak vásárlásával és adományaikkal támogatták a templomépítés misszióját.
A találkozó egyik kiemelkedő eseménye volt Dr. Varga Rita szatmárnémeti tüdőgyógyász előadása a Reklám és önazonosság címen. Az előadást elsősorban az Evangélium és lélektani könyvek szellemisége jellemezte. Az előadást egy reklám összeállítás nyitotta meg, melyet az előadó is először látott. Rögtön adódtak a kérdések: Mire való a reklám, mire használják, mit akarnak vele elérni? A válasz: amellett, hogy a reklám információt is közöl, az akarják elérni, hogy úgy viselkedjünk, fogyasszunk, ahogy ők akarják. Ránk parancsolják, hogy szükségünk van a reklámok kínálta árukra, mert az nekünk jár! Ha nincs elegendő önazonosságunk, akkor jön a függőség, az ?egy kategóriába? tartozás szükségességének tudata, majd a túlköltekezés, a kölcsön és ezek eredménye a szellemi, anyagi tönkremenetel. A tagadás szavának a nemnek a fontosságát mondta el Dr. Varga Rita az ember fejlődése során az anyáról való leválástól életünk végéig. Az előadás további főbb gondolatai: Ma a reklámokkal a teljes szabadságot támogatják, hirdetik. A nem szót a reklám a vásárlásoknál nem ismeri. Ezzel a szabadság a szabadosságba megy át, mely nem ismer korlátokat. A korlátlan szabadságot korlátozni kell a pozitív dolgok kiemelésével, a belső igény szerinti választással, a számomra haszontalan külső befolyásolások kirekesztésével. Az értéket nekem kell tudni meghatározni. Fa és gyökér összetartozik. Amit választok, kötődjön valamihez. Legyen előzmény, hagyomány, mert az a nép beolvad, elpusztul, mely a hagyományokat feladja! Önazonosságunkat csorbíthatja a fáradtság kimutatása, mely az ördög műve. A fáradtságra való hivatkozás olyan jelzés lehet a másiknak, mely kisebbségi érzést kelt. Úgy érzi, hogy nem rá költöm az energiámat. A jutalmazás nem csak tárgyi lehet. A szeretet egy mosolya, egy ölelése, még fáradtan is az odafigyelés, önazonosságunk pozitív oldala, mely értékessé tesz és a szeretet energia a csomópontokon keresztül szeretet tengeré alakul. Az önazonossággal kapcsolatban kérdések sokasága merül fel. Mit érdemlek meg magamtól, a környezetemtől, a társadalomtól? Egy kritikus kérdés: Kit választok Istent vagy a gyermekemet? Kié vagyok? A családomé, a közösségé, a nemzeté vagy Istené? Önazonosságunkat elveszíthetjük, ha kijelentjük, hogy én ez vagyok, hogy kié vagyok. A rossz döntés az idő során elfelejtődik és később nem tudjuk, nem értjük, mitől van a baj! A meggondolatlan kijelentés magunkról destabilitást okoz mert kötelez, nem vonhatom következmények nélkül vissza, ezért nem tudok más irányba menni, nem fejlődöm tovább. A reklám egyik agresszív formája a szubliminális (tudatküszöb alatti) reklám, melyet a néző nem érzékel, de az agy látja a másodperc törtrészéig a filmeken felvillantott képeket. Védekezés: a megmagyarázhatatlan vonzódást egyes árucikkek, vagy szolgáltatások esetében kerülnünk kell. A nagy bevásárló központok a középkori gótikus katedrálisok nagyságát utánozzák. Nagyságukkal a pénz hatalmát jelképezik, azt sugallva, hogy pénz, vásárlás nélkül nem vagy senki! Ha veszel tőlük a reklámjuk szerint, te is részesülsz a ?nagyságukból?, de önazonosságodból legalább ennyit veszítesz. Összefoglalva. Mi a veszély, ha hagyjuk, hogy a reklámok döntsenek helyettünk? A veszély az,hogy önazonosságunkat elvesztve elveszítjük hagyományainkat, Istenhitünket, a megosztásra való hajlamunkat, barátainkat és végül önmagunkat. Önazonosságunk megőrzéséhez segít a Háló, ahol őrizzük, ápoljuk hagyományainkat, olyan közösséget hozunk létre, mely jövőképet, reményt ad. Az előadáshoz kapcsolódóan József Attila Légy ostoba c. versét mondta el Fazekas Annamária színművész.
A kiscsoportos foglalkozások Dr. Varga Rita előadásához kapcsolódva aktívan, jó légkörben folytak le. Fő kérdések: Ki vagyok? Mi hat meg? Kié vagyok? Mibe kapaszkodok?
A finom ebéd után a Szentkorona felajánlásáról és történetéről hallottunk előadást Bíró Ernőtől a Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrend lovagjától. Az előadásban olyan történeti, történelmi mozzanatokat hallhattunk melyek még a mai iskolai könyvekből is hiányoznak, olyan logikai kapcsolódások hangzottak el, melyek mindenkinek megvilágították az összefüggéseket az események közök. Hallhattunk a szentkoronával kapcsolatos elferdített és igaztalan állítások cáfolatát is. A hosszú tudományos előadásból egy momentumot emelnék ki. Amikor 2000.07.15.-én Nagyboldogasszony ünnepnapján Csomor Lajos a rend lovagja II. János Pál pápához ment a Szentkoronával a pápa megáldotta és ezt mondta: Amit ez a Korona tanít, az világosítson meg benneteket! (Akit ez a téma részletesen érdekel, tekintse meg a www. szentkoronalovagrend.hu honlap Szentkoronával kapcsolatos írásait, riportjait, tanulmányait.)
A műhelymunkák keretében az önazonosság, a beszédtechnika, játék műhely és a játékos agytorna voltak a témák.
A találkozó zárógondolatait Konrád Katalin a Háló vezetőség tagja és a partiumi Háló vezetője mondta el. A Nagyváradon tartott Kárpát-medencei Háló találkozó szentmiséjének a végén égő gyertyák között vonult át minden bogozó, jelképezve, hogy a fényt tovább kell adni. Legyünk olyanok, hogy mondhassák rólunk: a magyarokra mindig lehet számítani. Küldetéstudatunkat érvényesíteni kell az egyének és a közösségek felé. A fényt mindig nyitott tenyérrel vigyük. Szeressük egymást!
A zárógondolatok után az Irgalmas Nővérek Zárda templomában az esti 6 órai szentmisén vettünk részt. A szentmise végén a plébános úr köszöntötte a Háló találkozóról érkezett híveket és reményét fejezte ki, hogy jövőre ismét találkozik velünk.





Hagyományosan október utolsó szombatján tartották a Szamos parti városban, Szatmárnémetiben a kerületi Háló találkozót. Érkezések és bejelentkezéseket követően helyet foglaltunk a szokásos helyszín (Szent Alajos Konviktus) könyvtártermében, mintegy nyolcvanan. Mindjárt az elmélkedésé volt a főszerep, Ozsváth Krisztina szép gondolatait olvashattuk magunkban (egy televízió képernyőjén), közben ráhangolódásként kellemes zene csengett füleinkben. Miután véget ért a csendes imádság, Kujbus Márti helyi bogozó köszöntötte forró szavaival az egybegyűlteket, majd adta át a szót egynéhány barátunknak, hogy tegyenek tanúságot; nekik mit jelent a Háló. Így hallhattunk egy hölgyet, aki azt mondta: Az otthonunk nem csak a szülőkörnyezetet jelenti, hanem az egész Kárpát-medencét jelképezi. Az imént említett Ozsváth Krisztina szavait idézve: A Háló egy kincsesláda, s mi vagyunk benne a kincsek. Nagykárolyból érkező Mikle Roli úgy fogalmazta meg, hogy Meglátni és megtalálni Istent egymásban?, Simai Éci úgy nyílt meg, hogy a Háló az egységet jelképezi, azt, hogy egymáshoz tartozunk. Végül a Budapestről érkező Gyöngyössy Lajos, aki a budapesti Angyali Kart képviselte a Háló misszióját boncolgatta. Felszólalásában megemlített egy kárpátaljai cigány közösséget, akik segítségre szorulnak, hogy felépüljön a templomuk. Utána Fazekas Annamária színművész szavalt el nekünk egy József Atilla verset, majd a helyiek megkérték Dr. Varga Rita tüdőgyógyász doktornőt, hogy tartsa meg előadását Önazonosság és a reklám témakörökben.
Mielőtt a gyógyító szakember elkezdte volna előadását, megnézhettünk néhány reklámot. Mondani valóját kérdéssel kezdte: Mi a reklám, és mire való? Állítása szerint csupán egyetlen pozitív dolgot sugároz irányunkba a reklám, mégpedig, hogy információt közöl. A reklám készítői elvárják, hogy azt tegyük, és úgy viselkedjünk, ahogy azt ők akarják. Az emberek többet költenek, mint amennyivel rendelkeznek, továbbá nem a lehetőségeinkhez mérten, megfelelően élünk. A reklám ki akarja alakítani személyiségünket. Önazonosságunk már magzatkorban elkezdődik. A gyermek személyisége egyéves kora után kezd kialakulni. A doktornő, ahogy fogalmazott, az első ?nemet? még szeretettel kell fogadjunk, hogy aztán a gyermek növekedése során korlátokat építsünk ki és ismernünk kell őket. Fontos, hogy napjainkban az engedékenység fokozódik, ezért a pozitív és jó tulajdonságait a gyermekeknek ki kell, hogy emeljük. A dicséret folyamán alakul ki a belső kontroll, a külső kontroll azonban a reklám akaratát képzi. Világunk olyan, amilyenné mi tesszük, valamint mi magunk határozzuk meg életünkben, hogy mi az érték, mik az értékek. A döntés, a mi kezünkben van, hogy mit fogadunk be. Amit választunk, ahhoz kötődjünk. Amennyiben ragaszkodsz a gyökereidhez, nem tudnak megsemmisíteni. hangzott az előadás folyamán ez a nagyon fontos gondolat. Nem vagyunk értéktelenek, csupán azért, mert valamit nem tudunk megvásárolni. Ezután az előadás az önazonosságra terelődött inkább, és itt hangzott el a néhány kérdés: Ki vagyok? Kié vagyok? Mennyire engedem, hogy a külsőségek jellemeznek? Adjunk magunkban lehetőséget, hogy változzunk, persze jó irányba. A döntést nekünk kell meghozni; sok minden szerepet játszik benne, illetve mily módon akarnak a reklámok befolyásolni bennünket? Továbbá, mit látok veszélyben (hagyomány, kultúra, hit)? Ezekre mindenki magában adhatta meg a választ.
Fantasztikus előadását követték a kiscsoportos beszélgetések. Itt beszéltünk meg több kérdést is. Hogyan azonosítom magam? Ki vagyok?, Mi határoz meg engem? Kié vagyok?, illetve Melyek azok a mondatok, amik erősítenek engem?. Csoportomban nagyon jól meg tudtuk ezeket a nagyon fontos kérdéseket beszélni. Úgy elrepült az idő, hogy mehettünk is ebédelni, majd azt követően a Kolozsvárról érkező Bíró Ernő (a Szent Korona Lovagrend tagja) tartott nagyon szép és felemelő előadást a Szent Korona történetéről. Közben jelenlétünkben volt a Szent Korona egyik másolata, ami nagyon varázslatossá tette innentől a találkozót. Miután sok hasznos és igaz információt megtudtunk erről a nem éppen átlagos koronázási ékszerről, műhelymunkákat folytattunk. Ezzel voltaképp véget is ért a találkozó majdhogynem, Simai Éci beszélt még röviden, majd Konrád Kati partiumi régióvezető, a Háló Kárpát-medencei vezetőségének tagja osztotta meg velünk szívhez szóló útravaló szavait. Napunkat egy szentmise zárta le a Zárda templomban, a Szent Korona másolatának jelenlétében. Szentáldozat után Bíró Ernő néhány percben tolmácsolta koronázási ?ékszerünk? üzenetét. Ezután következtek a mielőbbi viszontlátás reményében vett búcsúzások. Újabb csodálatos napot töltöttünk együtt, és vallottuk meg, hogy igenis keresztény magyarok, illetve magyar keresztények vagyunk. Isten áldása kísérje a nap létrehozóit, szervezőit, nagy-nagy hálós köszönetet mondok érte.