2013. július 31.

"örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet." Mt 13,44b

Isten országa szerintem az öröm megtapasztalása nélkül nem érthető meg. Ez az öröm, sokkal mélyebb minden más örömnél. Túl naiv elképzelés, ha azt gondoljuk, hogy az öröm állapota állandó jelleggel végig kíséri életünket. Isten azonban időközönként megajándékoz bennünket Isten országának az öröm tapasztalatával. Ha ez nem lenne, nem tudnánk az öröm nélküli állapotokat megélni, átélni életünkben. Keressük önzetlenül az Istent, akkor minden bizonnyal megkaphatjuk másodlagos ajándékként az időnkénti mély öröm ajándékát.


2013. július 30.

"Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet." Mt 13,36b

Az Egyház a kinyilatkoztatás továbbítója, értelmezi az isteni igazságokat, amelyek az ember történelmében és kultúrájában hangzottak el. Őrködik, hogy a kinyilatkoztatás szubjektív értelmezésével szemben, az örök istenit meg tudja jeleníteni. Ez azonban nem ment fel bennünket attól, hogy Jézust hallgassuk, és az életünkre vonatkozó tanításokat Tőle tudjuk meg. Isten szavának a meghallása nagyon sok finomságot, tiszteletet és éberséget feltételez részünkről.


2013. július 26.

"Boldog a ti szemetek, mert lát, és a ti fületek, mert hall." Mt 13,16

A látásnak és a hallásnak a kultúrája, lényegesen befolyásolja az életminőséget. Amit nézek, azzá válok - mondotta valaki, és megérintettek ezek a szavak. Az életemet az fogja alakítani, amit szívesen nézek, szemlélek. A nyitott tekinteten keresztül, a megszemlélt dolog élménye, mélyen a lelkembe vésődik, és jelen lesz bennem életalakító erőként. Ugyanez érvényes a meghallott dolgokra is. Itt különbséget kell tennünk, a meghallott és a szívesen hallgatott között. A személyiségemet az fogja mélyen alakítani, amelyet nemcsak a hallásomba, hanem a lelkembe is beengedek.


2013. július 25.

"Intézd úgy, hogy két fiam közül az egyik jobbodon, a másik balodon üljön országodban." Mt 20,21

Ahol isteni művek épülnek, ott nagyon gyakran az emberi szempontok is éreztetik hatásukat. Mi emberek, annyira földhöz ragadtak vagyunk, hogy nehezen tudjuk kiiktatni önzésünket a szent dolgokban is. Nem is azzal van a baj, hogy az Isten országának építése közben, mi is érvényesülünk. Az igazi probléma akkor kezdődik, amikor a mi útjaink, ellentétbe kerülnek Isten országának az útjaival. Ha ezt a pillanatot nem ismerjük fel, és továbbra is az "Isten ügyeit" önző módon saját érdekeink szolgálatába állítjuk, sokat árthatunk Isten ügyének, és önmagunktól is, lassan elidegenedünk.


2013. július 24.

"Csakhamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor a nap magasabbra hágott, megperzselődött, és gyökér híján elszáradt." Mt 13,6

A bennünk megszületett Isten országának az íve, a folyamatos mélyülés. Máskülönben az Istennel való kapcsolatunk, nem befele, hanem kifele ível. A felelősség egy része a mienk: azzal a kérdéssel kell szembesülnöm, mit teszek annak érdekében, hogy a lelki folyamatok mélyüljenek bennem. Életemet tudatos döntésekkel úgy alakíthatom, hogy a lélekkel kapcsolatos dolgok vonzáskörében mozogjak, de élhetek úgy is, hogy egyszerűen sodródok a napi eseményekkel. Az utóbbi esetben, könnyen a kiégés veszélye fenyeget, mivel nem tudok gyökeret ereszteni ?lelkem földjében?.


2013. július 23.

"Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők." Jn 15,5

A keresztény lelkiségnek két nagyon fontos jellemzője van: az egyik az egyéni felelősség vállalás, a másik pedig az Istenre való ráhagyatkozás. Első pillanatra úgy tűnik, hogy ellentmondásról van szó. Azonban ha elmélyülünk a keresztény lelkiségben, akkor rájövünk, hogy a kettő, szervesen kiegészíti egymást. Időnként a felelősség vállalásunk nagyon aktív kell, hogy legyen, olykor pedig elengedve terveinket, teljesítmény orientáltságunkat, mélyen az Istenre kell hagyatkoznunk. Ha e két jelenség helyes alkalmazására ráérzünk Isten fele vezető utunkon, akkor Isten bennünk működő erejének az áramlása, észlelhető lesz az életünkben.


2013. július 22.

"A hét első napján, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz." Jn 20,1

Időnként ránk telepedhet a sötétség. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindent sötéten látni. Attól olyan nyomasztó és fájdalmas a ?sötét?, mert ilyenkor nehezen észleljük a nehéz tapasztalat átmeneti jellegét. Legnagyobb sötétségeinket állandó állapotként éljük meg. A Feltámadt Krisztus éppen azt mutatta meg, hogy még a sírgödör mélységéből is, életre lehet kelni. Jézust csak akkor találjuk meg, ha nem a sírjában, hanem a feltámadott létben keressük.


2013. július 19.

"Az Emberfia ura a szombatnak is!" Mt 12,8

A katolikus morális teológia azt tanítja, hogy előfordulhatnak időnként olyan esetek, amikor a külső törvény és a lelkiismeretünk konfliktusba kerülnek. Ebben az esetben, a lelkiismeretünkre kell hallgatni, mint végső döntési fórúmra. Erről a törvényről nagyon ritkán lehet hallani. Talán azért, mert a lehetőségei mellett, veszélyt is jelenthet. Az éretlen ember, - ha érdekei azt kívánják - könnyen ezzel a törvénnyel takarózhat. A felnőtt, érett lelkiismeretű ember számára azonban nagy segítség lehet a lelki és erkölcsi fejlődésében, az a tudat, hogy időnként a törvény ellenében, lehet a Jó Isten előtt, mint végső fórum előtt, vállalni a felelősséget.


2013. július 18.

"Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve!" Mt 11,28

A megfáradt, elcsigázott, terheket hordozó, kiégett emberre kevesen kíváncsiak társadalmunkban. Jézus különleges együttérzéssel és szeretettel viselkedik irántuk. Az Ő szemében felértékelődik ez a csoport és bekerül érdeklődésének középpontjába. Azok az emberek, akik ehhez a csoporthoz tartozónak érzik magukat, Jézustól kell megkérdezniük, hogy miért annyira fontosak az Ő számára. Jézus válaszából, nagyon sok vigasztaló erőt fognak gyűjteni.


2013. július 17.

"Áldalak téged Atyám, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki." Mt 11,25b

Jézus korában, a vallásos vezetők a vallást, saját monopóliumuknak tekintették. Arra is használták a vallást, hogy saját tekintélyüket és hatalmukat általa megerősítsék. Jézus távol tartotta magát az arrogáns, képmutató és hamis emberek világától, és idejének nagy részét a szegények, a betegek és az egyszerű emberek között töltötte. Többször előfordult velem, hogy olyan tanulatlan, egyszerű emberrel találkoztam, akinek az életbölcsessége lenyűgözött. Az Isten országának a tudománya mindenki előtt egyformán nyitva áll. Hátrányban vannak azok, akik büszkék a tudásukra, és előnyben azok, akik egyszerű lelkek és nyitottak az isteni történések észlelésére.


2013. július 16.

"Mert ha a csodák, amelyek benned történtek, Szodomában történtek volna, megmaradtak volna mind a mai napig." Mt 11,23

Kafarnaum a jézusi csodák színhelye volt. Az itt lakó emberek nagyon sok alkalommal résztvevői lehettek a csodás történéseknek. Mégsem tudták bezárult szívüket megnyitni az Isten felé. Szodoma pedig a ?bűnös város? hírében állt, mégis, sokkal nagyobb nyitottságot mutattak az Isten fele. Időnként elgondolkodok azon, hogy mennyire érzéketlenek vagyunk, az életünkben végbenő csodák iránt. Pedig a megtapasztalt csoda, Isten hatalmának és irántunk való szeretetének a jele. Ne engedjük meg, hogy emlékezetünkből kitörlődjenek a csodák életet hordozó nyomai.


2013. július 15.

"Aki pedig csak egy pohár friss vizet ad inni egynek a legkisebbek közül, nem marad el jutalma." Mt 10,42

Mindaz, aki jelentéktelen és kicsi, különösképpen felértékelődik Jézus szemében. Érdemes befektetni a kicsinyekbe és a jelentéktelenekbe, mert Jézus kiváló kamatot ad. Az Ő jutalma, a lelki öröm erősödése, és az örök élet bennünk való ragyogása. Aki képes egyedül Jézusért adni, az ráérzett arra, hogyan kell a legbiztonságosabb értékbe befektetni.


2013. július 12.

"Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé." Mt 10,16

Az első tanítványok és az első századok keresztényei, akár szó szerint is vehették Jézus szavait. Az ő vérük termékenyítette meg a kereszténység magjának a szárba szökkenését. Hála Istennek, többnyire lejárt a kereszténység véres üldözésének az ideje. Inkább így fogalmaznék: ma nem a keresztényeket, hanem a keresztény értékrendet üldözik és ki akarják törölni Európa emlékezetéből. A keresztény értékek nem kedveznek a népbutításnak és a dúsgazdagok gátlástalan pénzügyi uralmának. Megdöbbentő, hogy kétezer év keresztény múlt után, hivatalos fórumot teremt Európa arra, hogy az emberek emlékezetéből, kitörölje a keresztény értékeket.


2013. július 11.

"Köztetek ne így legyen, hanem, aki nagyobb akar lenni, legyen szolgátok, és aki első akar lenni, legyen cselédetek." Mt 19,27

Az evangélium értékrendje szerint, a hatalom, a pozíció és a cím hamis dolog a szolgálat szelleme nélkül. Minél nagyobb valakinek a beosztása és hatalma, annál nagyobb kellene hogy legyen, az emberek és Isten iránti felelőssége. A hatalom és a pozíció, nem használható arra, hogy másokat egyéni érdekek miatt ?kicsináljanak?! Isten óvjon azoktól a vezetőktől, akik fanatikusak, bosszúállók, és az emberi éretlenségnek más, rosszindulatú jegyeit hordozzák.


2013. július 10.

"Menjetek és hirdessétek: elközelgett az Isten országa." Mt 10,7

Sose felejtem el, az egyik kollégámnak a beszámolóját, aki egy alkalommal egy keresztény közösséget látogatott meg. Röviden így foglalta össze tapasztalatát: ?mintha Isten országába jártam volna". Néha elgondolkozom azon, milyen élmények, érzések szükségesek ahhoz, hogy ráérezzünk Isten országának a valóságára. A következő kulcsszavak jutottak eszembe: otthonosság, tisztelet, figyelmesség, istenközelség.


2013. július 9.

"hirdette az ország örömhírét, és meggyógyított minden betegséget és minden gyengeséget." Mt 9,35b

Az örömök tapasztalata mindennapi életünkbe, lényegesen hozzátartozik testi-lelki egészségünk megőrzéséhez. Egyik legkonstruktívabb imaforma az lehet, hogy minden nap, a napi személyes örömeim leltárát elvégzem Isten előtt és megköszönöm neki. Az életünk nemcsak akkor gyógyul, amikor a gyógyítás kifejezett eszközeit veszem igénybe, hanem mindig, amikor kapcsolatba kerülök az evangélium örömhírével. Nem véletlen, hogy Jézus a gyógyításai előtt, Isten országának örömhírét hirdette.


2013. július 8.

?Uram, leányom most halt meg, de jöjj, tedd rá kezedet és életre kel!? Mt 9,19

A veszteséget nem tudjuk kivédeni életünkben. Időnként elveszítünk egy tárgyat, egy embert, egy sorsdöntő pillanatban vesztesnek bizonyulunk. A nagy veszteségek után, a nagy értelmetlenségek következnek. Hitünk mélyebb értelme szerint, minden veszteség az életünkben, valamilyen módon életre kel. Fontos, hogy ezekben a nehéz pillanatokban, ne maradjunk túl sokat egyedül. Menjünk oda Krisztushoz, amikor képesek leszünk erre a lépésre, és kérjük, tegye rá kezét, elhalt vesztességeinkre. Jézus érintő kezei, életet tudnak fakasztani, minden elhalt, fájdalmas tapasztalatban.


2013. július 5.

"Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot!" Mt 9,13

Jézus magatartása és tanítása után, néha ledöbbenek egyházunknak egy-egy joggyakorlatán, amikor az irgalmas Krisztus háttérbe szorul, és csak a jogalkotás büntető keménysége domborodik ki. Pl. az elváltak és újraházasodottak életre szóló letiltása a szentségek vételétől, függetlenül a helyzet egyéni ismeretétől. Néha ledöbbenek elit keresztények magatartásán, ahogyan képesek megbélyegezni valakit. Ha az irgalmas Krisztust, olykor eltakarjuk jogrendszerűnkben, mentalitásunkban, sokat veszítünk hitelességünkből.


2013. július 4.

"Kelj föl, fogd az ágyadat és menj haza!" Mt 9,6b

A tehetetlenség gyakran az infantilizmusnak a jele. Gyakran előfordul, hogy valamilyen titkos érdek miatt, egyes emberek, a tehetetlenség álarca mögé rejtőznek. A titkos érdek mögött a következő jelenségek húzódhatnak meg: több figyelmet, törődést, sajnálkozást akarnak kiváltani, szeretnének az érdeklődés középpontjába kerülni, esetleg lehet egy adag félelem a felelősségvállalástól. Amíg valaki a saját játszmái mögé rejtőzködik, infantilis marad a személyiségének egy része. A fejlődés vagy gyógyulás akkor kezdődik, amikor szembe néz a valósággal és vállalja a felelősségnek rá eső részét.


2013. július 3.

"Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek!" Jn 20,29

A Nagypénteki dráma, összetörte Tamás apostolnak a hitét. A feltámadás hús-vér tapasztalatára volt szüksége a hitének visszanyeréséhez. A hit útján járó emberek közös tapasztalata, az időnkénti hitkrízis megjelenése az életben, amely többnyire összefügg a megterhelt időszakokkal. Ilyenkor többnyire a hittapasztalatból eltűnik egy ideig a pozitív érzelmi tapasztalat. Mivel a érzékszervek tapasztalatára nem számíthatunk ebben az időszakban, ezért arra az Istenre kell hagyatkoznunk, amely érzelmi állapotunktól függetlenül, kiirthatatlanul és tönkretehetetlenül létezik.


2013. július 2.

"Mária pedig útra kelt azokban a napokban" Lk 1,39

Máriát nehéz gondok nyomasztották. Megérezte, hogy nem jó az embernek, nyomasztó gondjaival egyedül maradni. Ezért útra kelt Erzsébethez, aki Isten közelségét megtapasztaló ember volt. Ha egyedül maradunk nehéz gondjainkkal, tovább szőjük azokat, pesszimista gondolatokkal. Így, ami nehéz volt, még nehezebbnek tűnik az egyedüllét szomorúságában. Ha viszont mozgásba hozzuk magunkat és megkeressük eszköztárainkat, fogódzó pontjainkat, dinamizáljuk erőforrásainkat, és a nyomasztó gond feloldásának a tapasztalatával, lephet meg bennünket útra kelésünk.


2013. július 1.

"Kövess engem, hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!" Mt 8,22

Ha túl sokat időzünk a letűnt idők fölött, s "halottainkat", azaz fájdalmainkat, újból kiássuk és eltemetjük, megsérül a bennünk lévő életerő. Az Istennel való kapcsolatnak is egyik nehézsége, ha újból meg újból eltemetkezünk fájdalmainkban. A múltunkat sajnos már nem alakíthatjuk. Ellenben, attól a felelősségtől nem menthetjük fel magunkat, hogy mit kezdünk vele. Elmerülhetünk súlyuk alatt, de ugyanakkor lendületesen úszhatunk velük,a biztonságot ígérő partok fele.


2013. júniusi morzsák