{mosimage}Amikor először hallottam a kezdeményezésről, hogy ifjúsági találkozó van tervben a közeljövőben, egy találkozó kizárólag fiataloknak, nagyon megörültem. Mindig is vágytam rá, hogy hozzám hasonló korú emberekkel beszélgessek bennünket érintő témákról. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a találkozó Kárpát-medencei szinten gyűjti össze a fiatalokat mindenképpen érdekesnek tűnt az ötlet. Így utólag ez a szenci találkozó minden szempontból telitalálat volt a számomra, úgy a korosztály, mint a témaválasztás tekintetében.
A továbbiakban csak néhány mozzanatát ragadnám ki a találkozónak, olyan részleteket, amik gondolkodásra késztettek:
Péntek este Szeibert András jóvoltából népdal tanulással-énekléssel kezdtük a találkozót (legalábbis mi Délvidékiek, hiszen a határátkelés miatt késve érkeztünk). Valószínűleg nem voltam egyedül amikor a népdal-éneklés hallatán arra gondoltam: „nem hagyhatnánk ezt ki most, inkább menjünk pihenni, hosszú volt az út?!”. Így utólag, örülök, hogy nem a lustaságom kerekedett felül, hiszen míg ott a dalt énekeltük rádöbbentem, hogy mennyire fontos, hogy a vallás mellett bennünket anyanyelvünk, kultúránk is összekapcsol. Tudatosodott bennem, hogy akármilyen távol is vagyunk egymástól és akármennyire különböző környezetből érkezünk is, van bennünk valami közös, hogy a Kárpát-medencei magyar közösséghez tartozom, ami sajnos földrajzi határokkal ugyan szét van szabdalva, viszont ahogy ezt a bizonyos népdalt így együtt énekeltük ezek a határok mintha eltűntek volna.
A találkozó második napján két kiváló előadást hallhattunk. Az előadások témája ugyan nem sokban különbözött egymástól mégis a megközelítés teljesen más volt. Míg az első előadás, amelyet Mészáros András pozsonyi egyetemi tanár tartott, elméleti síkon közelítette meg a témát: arról beszélt, hogy az irodalomban a szerelem két alapvető módon jelenik meg, az egyik a végzetes szerelem amely akár az ember életébe is kerülhet és ez ellen nem lehet semmit sem tenni, a másik lehetőség a szerelem mint játék. Annak ellenére, hogy nagyon sok dologgal nem tudtam egyezni, mégis gondolkodásra késztetett. A második előadást Orosz István atya tartotta, egy sokkal józanabb és gyakorlatiasabb megközelítést hallhattunk, ezzel már sokkal könnyebb volt egyezni. Nagyon fontos, hogy egy ötgyermekes családapa beszélt nekünk a szerelemről és párkapcsolatról, hiszen ő mindezt az életével is alá tudja támasztani, a hiteles példára pedig nagy szükség van.
Minden előadást kiscsoportos beszélgetés követett. Ahogy beszélgettünk rájöttem, hogy vannak még hozzám hasonló fiatalok, akiket hasonló gondok foglalkoztatnak, akik hasonlóan gondolkodnak, és akik hasonló módon keresik a megoldást. Fontosak ezek a beszélgetések, hiszen a mindennapjainkban minduntalan ki vagyunk téve a világ nyomásának, a gyengeségekből erényt kovácsolnak, a helytelent tartják helyesnek, - szükség van arra, hogy mi keresztények akik sokmindent másképp gondolkodunk mint a világ, összegyűljünk és elmondjuk egymásnak véleményünket, hozzáállásunkat, tapasztalatainkat. Ezáltal rádöbbenhetünk arra, hogy nem vagyunk egyedül és vannak még hasonlóan gondolkodó emberek.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban ki szeretném emelni a színvonalas szervezést. Csak dicsérettel tudom illetni a szervezőket, élükön Urbán Petivel. Már kezdettől fogva tapasztaltam, hogy mindig van valaki a szervezők közül aki a segítségemre siet. Örülök annak, hogy a röpke három nap alatt megtapasztalhattam a szenciek kifogástalan vendégszeretetét. Ezért mindenképpen hálával gondolok arra, hogy a Jóisten megadta a lehetőséget hogy részt vegyünk ezen a találkozón.
Burány Lehel
A találkozóról készült képek a Képgalériában megtekinthetők.
További képek innen <1> <2> <3> <4> <5> <6> <7> <8> egyben letölthetők.