Isten éltessen Benneteket, amikor most együtt az elmúlt 25 esztendőre emlékeztek. Imádkozom is értetek, hogy Isten, minden ajándék Atyja, áldjon meg Benneteket és a továbbiakban is, vezessen Benneteket az úton!

Jézus tanítványai "hálójukba", az egyház közösségébe fogták azokat, akik éhezték és szomjúhozták Isten országának örömhírét, igazságosságát és békéjét. Késői tanítványként mi is nyomába szegődtünk 25 évvel ezelőtt, hogy a Kárpát- medence katolikus közösségeit hálóként összekössük, hogy összefogó kapocs legyünk keresztény testvéreink kisközösségei és általuk minden kereső embertársunk számára.

A Háló - Katolikus Közösségek Hálózata - az elmúlt negyed század táboraiban, találkozóin számos testvért gyűjtött össze a Kárpát-medence minden tájegységéről. Egyszerre élhettük meg az egyházi és a nemzeti egység közösségi élményét. Ez úgy történt, ahogyan Jézus köré gyűltek az emberek. Kicsinyek és nagyok, megfáradtak és fiatalok, gondterheltek és reménykedők találkoztak egymással.

A közös élmények megtanítottak bennünket keresztény szemmel nézni a Kárpát-medencében élő testvéreinket. Felismertük, hogy olyan harmóniára kell törekednünk, amit csak megerősödött önazonossággal érhetünk el. Ezt a belülről jövő, megszenvedett harmóniát Istenhez mind szorosabban kapcsolódva akartuk megvalósítani.

A XXI. században a keresztény embereknek növekszik a felelőssége a társadalom alakításáért. Ahhoz, hogy megfelelhessünk a kor kihívásainak, fejlődnünk kell hitünkben és erkölcsi szilárdságunkban. A Háló alkalmai eredményének tekintjük azt a felismerést, hogy Jézus ma is arra tanítja a sokszínű tömeget, hogy szeretettel fogadjuk el egymást és tiszteljük mások hagyományait. Tovább kell fejlesztenünk egyházunk krisztusi közösségét, amihez a Háló egy eszköz, a cél maga az Isten országa.

A Háló-találkozók tapasztalatai és élményei arra indítanak mindnyájunkat, hogy a továbbiakban is olyan közösségeket alkossunk, amelyek egyaránt nyitottak a Szentlélek indításaira és a társadalom kihívásaira.

Kedves Hálósok! Egyéni küldetésünk tudatában adunk hálát Istennek az elmúlt 25 évért. A Szentlélek adta lendülettel haladjunk együtt tovább az úton. Isten, aki elkezdte bennünk a jót, tegye azt teljessé Jézus Krisztus napjára.

Testvéri szeretettel köszöntelek Benneteket Szent Márton Hegyéről.

Asztrik főapát sk.

Pannonhalma, 2014. október 17.






Aszalós János barátunkat idézte a címben szereplő gondolattal Puchard Zoltán a bogozói hétvégén: "Isten országában mindenki főszereplő."

Úgy gondolom, a legnagyobb élmény számunkra a bogozói találkozón az volt, hogy saját bőrünkön éreztük: a Háló közöttünk, bennünk születik meg. Közösen gondolkozunk a Háló lényeges üzenetein, ahol mindenki hozzáteheti a saját meglátásait. Nem egyszerű, és nem nyílegyenes út ez. Próbáljuk valóságosan megélni, hogy a közösség nem csak a kiváltságosoké a fiataloké, értelmiségieké. A közösségbe tartozás nem amolyan "úri huncutság", hanem mindenkinek "jár", alanyi, mondhatni egyházi jogon. Sokan csodálkoznak rajtunk és "nevetik a durvaorrú parasztot, aki trágyásszekerével elindul, hogy kenyérré kovászolja a földet." írja József Attila.

Hát így indultunk annak idején, így haladunk most is: egyszerűen, eszközök nélkül, csendesen, alulról, hogy mélyszántást végezzünk és megmutassuk az egyház gyönyörű közösségi arcát.

Szerencsére a Jóisten, féltő módon gyakran elrejti előlünk a jövőt. Csak homályosan látunk előre, mindig annyit, amennyit elbírunk. Sokan közületek, akiket megszólítottunk jobban bíztatok bennünk, mint ahogyan mi saját magunkban bíztunk. És fordítva is igaz: mi is nagyon bízunk mindnyájatokban. Egymás Istenbe vetett hitével tudtunk és tudunk a jövőben is bármit elvégezni. Nem mérlegeljük, hogy amibe belefogtunk sok, vagy kevés. Egyesek szerint sok, mások szerint jelentéktelen. Nem méricskéltünk és nem is fogunk soha.

Egyetlen ember megerősödött hitéért, közösségbe találásáért már bizonyosan megérte.