2015. december 21.

"Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek." Lk 1,44

Erzsébet és Mária találkozásáról szól a történet. A törvényhozók, valószínű, hogy nem fognak másképp gondolkodni ettől az igétől. Nekünk hívő embereknek azonban nyilvánvaló igazság, hogy a magzat él, és aktívan részt vesz az édesanya életében. A mai evangéliumban pedig a magzat az, aki ráérez az istenközelség csodájára. Úgy gondolom, hogy nagyon sokan egyetértenek velem abban, hogy a Szeretet egyik legnagyobb csodája a magzat, és az ebből kifejlődő gyermek. Ezért, akinek gyermeke fogan, vagy születik, Isten kimondhatatlan csodájának és ajándékának a szemlélője. Ez a tapasztalat életünknek az egyik legmélyebb és leghitelesebb imája.


2015. december 17.

"Jézus Krisztus, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségtáblája." Mt 1,1

Carl Gustav Jung volt az a lélekbúvár, aki Sigmund Freud tudatalattiját kiegészítette a kollektív tudatalattival. Ez azt jelenti, hogy az emberekhez olyan nem tudatos tartalmak tartoznak, amelyeket nem az egyéni élet eseményei töltenek fel. A családi állításoknak talán ez lehet az egyik tudományos alapja. Sokan arra vállalkoznak, hogy megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberek vezetésével, családi állításokon, a családi gyökerek gyógyításán részt vegyenek. Az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők egy része azt állítja, hogy a közvetlen őseikben történő mély és nagyon leterhelő elakadások oldódtak fel bennük, a csoport játék alkalmával. Érdekes, hogy a Bibliában a családi gyökerek mennyire fontosak. Az Ószövetségben találjuk azt az állítást, "apáitok ették a gyümölcsöt, és fiaitok foga vásott el tőle". Több megvilágításból is felerősödik az a tény, mely szerint a feldolgozatlan életünk terheit, valamilyen szinten továbbadjuk utódainknak. Jó lesz idejében neki fogni a bennünk lévő rendteremtésnek, hogy közvetlen és közvetett utódaink lelkének ne a leterhelést, hanem az Isten áldását tudjuk tovább adni.


2015. december 4.

"Erre megérintette a szemüket, és így szólt: Legyen hitetek szerint!" Mt 9,29

Az emberi lélek mélyén hatalmas erőforrások szunnyadoznak, amelyeket alig ismerünk. Keresztény kultúránk is hosszú évszázadokon keresztül a racionális területet részesítette előnyben az üdvösség keresésének az útján. Az egyház üdvösség közvetítő szerepe túlhangsúlyozódott, és az Isten útjain való járás többnyire lefokozódott a külső normák teljesítésére. Ez a szemlélet elég gyakran még ma is uralkodóban van. Ennek fő oka, az egyház félelme, hogy a kontroll kicsúszhat a kezeiből, másrészt annak a félelme, hogy azok a hívek, akik egyéni utakat próbálgatnak tapasztalt spirituális vezetők nélkül, könnyen eltévedhetnek a szellemi világ útvesztőiben. Ezt a lehetőséget ma számtalan "spirituális K. F. T." ki is használja, és az ezotéria kétes értékű világába behálózza a jó szándékú, de lelkileg félművelt embereket. Jézus jelenléte ezt a bennünk lévő régiót hozza mozgásba, amelynek hatására a szív és a lélek erőforrásai mozgásba jönnek, és nagyon mély hatásokban és annak gyümölcseiben részesítik az embert.


2015. december 2.

"Jézus megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van?" Mt 15,34a

Jézusnak ezt a kérdését senkinek sem lehet kikerülni, aki kereszténynek vallja magát. Számára nagyon fontos volt, hogy együtt érző szívvel kísérje az embereket. Ezért a Krisztus követőknek is lényeges ismertető jele a gondoskodás és az irgalmasság azokkal, akik rászorulnak a támogatásunkra. Az állami hivatalok és a humanitárius szervezetek bármennyire is jól megszervezik a szociális hálózatot, a személyes odafigyelést és segítést ez nem tudja pótolni. Mindig lesznek környezetünkben nálunknál szegényebb emberek, akik általam megtapasztalhatják Isten jóságát. A keresztény stílushoz és lelkülethez az is lényegesen hozzátartozik, hogy a rászorulókban magát Jézust lássuk. Advent folyamán, élesebben hat számunkra Jézus kérdése: hány kenyeretek van? Az erre adott személyes és őszinte válaszomtól függ, hogy általam megismétlődhet-e ismét a kenyér szaporítás csodája.



2015. december 1.

"Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok." Lk 10,23b

A tekintetek kultúrája, mindig nagyon fontos szerepet töltött be az ember életében. Különösképpen ma, amikor fölfedezték, hogy hatalmas üzlet rejlik abban, amit nézünk, sok tisztességes és még több tisztességtelen csata zajlik azért, hogy tekintetünket és figyelmünket lekössék. A képek, amiket nézünk, hatással vannak ránk, s ha nem tudatosan, akkor legalább tudat alatt, irányítják választásainkat és döntéseinket. Aki a tekintetének kultúráját nem építi tudatosan, az könnyen áldozata lesz a fogyasztói világ különféle manipulációinak. Advent, az "ébredés" ideje. Jól meg kell fontolnunk, hogyan gyakoroljuk a tekintetetek aszkézisét. Jézus tanítványai Isten országának a csodajeleit látták. Ezért nevezte őket boldognak. Az Ő országa azonban mindig a titkok és rejtettségek szimbólumaiba öltözik. Ha tekintetemben van elég tisztelet és lényeglátás, megláthatom azokat a csodákat, amelyek értem és bennem történnek. Így Jézus prófétai szavai az én tekintetemre is érvényessé válnak.

2015. novemberi morzsák