Találkozás, kapcsolat, közösség


2013. április 30.

"amikor megtörténik, higgyetek" Jn 14,30b

Senki sem ismeri a jövőjét. Csak találgatni és jósolni, esetleg következtetni lehet arra, ami történni fog velünk. Valószínű, sokkal jobb, ha nem ismerjük jövőnket. Jézus arra biztat, hogy ne féljünk semmitől, hisz minden ember sorsa az Ő kezében van. Sokkal célszerűbb a jelent élni és bizalommal a jövő fele tekinteni, mint jövő sorsunkkal találgatásokba bocsátkozni. A krisztusi lelkiség egyik fő üzenete az: bármi történik velünk, Isten mindent a javunkra, lelkünk javára tud fordítani.


2013. április 29.

"Az én igám édes, az én terhem könnyű." Mt 11,3

Ellentmondásosnak tűnő kijelentés. Hogyan lehet a teher és az iga ?édes?? A természet íratlan törvényei szerint, minden embernek föl kell vállalnia a szenvedés ránk eső részét. Aki ezt a valóságot le akarja tagadni, és a szenvedés rá eső részét ki akarja iktatni az életéből, előbb-utóbb zsákutcába torkol az élete. A Krisztus lelkiségében elmélyült lélek nemcsak tudja, hanem érzi is, hogy ha a szenvedés van, akkor ennek mélyebb értelme kell, hogy legyen. Az elfogadott és felvállalt terhek, az integrált krisztusi embert művelik ki bennünk.


2013. április 26.

"Ne nyugtalankodjék szívetek!"  Jn 14,1a

Az ember nyugtalansága legtöbbször szorongással párosul, a szorongás pedig, ha túl sok jut belőle, rendkívül kártékony az ember szervezetére, testi-lelki egészségére. Egy külön szakma van kibontakozóban, amely a stressz és az ezzel összefonódó szorongás csökkenését hivatott kezelni. A szorongások metafizikai eredetét azonban semmiféle autogén tréning sem tudja megszüntetni. Az ember szellemi dimenziójából adódó szorongást, mely összefügg az élet értelmével, csak a hiteles vallásos hit és tapasztalat tudja feloldani.


2013. április 25.

"Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot?" 
Mk 16,15

Az evangélium hirdetése minden kereszténynek feladata.  Csak azt lehet meggyőződéssel hirdetni, aminek az igazságában hiszünk, és ami nagyon fontos valóság a mi számunkra. Ahhoz, hogy az evangélium ilyen fontos igazsággá váljon a mi életünkben is, előbb meg kell tapasztalnunk életet alakító erejét. Ha az evangélium üzenete kellő mélységbe behatol személyiségünk mélyebb rétegeibe,  akkor ebben az esetben megtalálom az evangélium érett formáinak a hirdetését.


2013. április 24.

"hiszen nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megmentsem a világot."  Jn 12,47b

A rossznak a fogalma rendkívül bonyolult, hiszen a világ nem osztható fehérre és feketére. Amikor ezt tesszük, rendkívül veszélyes játékba kezdünk. Keresztény világképünkbe talán toleránsak tudunk lenni, és azok kellene legyünk, azzal a rosszal, ami emberi gyengeségből fakad, de ledöbbennünk és érthetetlenül állunk a rosszindulatú emberek szándékosan rossz megnyilvánulásaival szemben.  Jézus túllépi ezeket a korlátokat is. Ő nemcsak a jókat, hanem a rosszakat is szereti.


2013. április 23.

"Az én juhaim hallgatnak szavamra"  Jn 10,27-28

A mi Istenünk beszélő Isten, aki önmagát közli az emberrel. Az egész kinyilatkoztatás Isten önközléséről szól. Minél inkább megértjük Isten önközlését, annál inkább személyes résztvevőivé válunk üdvösségünk történetének. Ebben az értelemben ?értelmileg gazdag? az, aki megérti és befogadja, és ?értelmileg szegény? az, aki elzárkózik a kinyilatkoztatás befogadásától. Sajnos minket inkább arra tanítottak, hogy beszéljünk a Jó Istennel. Pedig Istenre csak akkor tudunk ráérezni, ha meg tanuljuk hallgatni őt.


2013. április 22.

"Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen."
  Jn 10,10b

Jézusnak ezeket a szavait, az emberiség történetének egyik legszebb kijelentésének tartom.  Keresztény életünk, csak akkor válhat teljessé, ha megértjük, hogy Isten az életünk szolgálatában áll, és mindent megtesz azért, hogy az élet ízével ne veszítsük el az eleven kapcsolatunkat. A bennünk levő élet lüktetése, a Jó Pásztorral való hiteles kapcsolatunk kifejezése is lehet. Ha azonban az életerő nagyon leterhelődik bennünk a különféle krízisek hatására, a Jó Pásztor akkor is megtalálja a módját, hogy átsegítsen életünk sötétnek megélt időszakain is. Ezeket az időszakokat is, az élet forrásává alakítja át bennünk.


2013. április 19.

"Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?"  Jn6,52b

Minden nagyobb vallásban a szent jelenléte rendkívül fontos. Az ember alapvető igénye, hogy abba az irányba nézzen, ahol a szent jelenléte föllelhető. Ennek az iránynak a megtalálása, lecsillapítja az ember lelkét és nyugalmat kölcsönöz. A katolikus egyházban az Oltáriszentség jeleníti meg látható formában a szent jelenvalóságát. Az Eucharisztiának az egyszerű szemlélése nagy mélységeket nyithat meg a kontempláló lélek előtt. Jézus testének a tisztelete és magunkhoz vétele, az Ő személyével való egyesülésének az izlelgetése.


2013. április 18.

"Aki hisz bennem, annak örök élete van" Jn 6,47b

A sikeresen és szépen megélt élethez, hozzátartozik a célirányosság. Életünk tervezésénél, rendkívül fontos szerepe kellene, hogy legyen a hosszú távú céloknak. Ebben a távlatban, az örök élet perspektívája pótolhatatlan. Akinek az életébe beépül az örök élet távlata, annak nagy esélye van arra, hogy rövid távú céljait is helyesen tudja megfogalmazni és megvalósítani. Az örök élet távlatának a hitelessége abban nyilvánul meg, hogy a két cél (rövid és hosszú távú), bennünk összhangra talál.


2013. április 17.

"Aki bennem hisz, nem szomjazik többé soha." Jn 6,35b

Úgy néz ki, hogy az embernek nagyon sok mindenre van szüksége ahhoz, hogy önmagát megvalósítsa: biztonságra, elismerésre, állandó visszajelzésekre. Amíg mindez abban segít, hogy a helyünket jobban megtaláljuk és céltudatosan éljünk, dolgozzunk, addig minden rendben is lenne. A zsákutca akkor kezdődik, amikor a biztonságra, az elismerésre való törekvés túl nagy helyet foglal el az életünkben, és egyfajta függőség alakul ki, melynek következtében sérül a szabadságunk. A zsákutcás irányt akkor fogjuk a legbiztosabban elkerülni, ha Istenben megtapasztaljuk azt az Ősbizalmat, melynek következtében a különféle függőségek, nem találnak termő talajra bennünk.


2013. április 16.

"Uram, kiáltották, add nekünk mindig ezt a kenyeret" Jn  6,33b

Vallásos életünk egyik nagy kísértése a boldogság mítosz.  Úgy gondoljuk, hogy az Isten, azért mert jók vagyunk és megtartjuk parancsait, köteles bennünket boldoggá tenni. S közben nem is vesszük észre, hogy nem is az Isten a fontos, hanem önmagunk körül forgunk. Ebben a folyamatban lassan rá kell ébrednünk arra, hogy motívumunk önző, mert nem az Isten fele, hanem saját érdekeink fele irányítjuk figyelmünket. Amikor az Istent önmagáért szeretjük, érdekek nélkül, akkor ennek gyümölcseként megjelenik a boldogság érzése is.


2013. április 15.

"Ne fáradozzatok veszendő eledelért, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre." Jn  6,27

Az ember testből és lélekből áll, sőt, a lelkünknek van egy olyan része, amelyben az örökké létező Isten, örök jelenléte lelhető fel. Ez a bennünk lévő örök isteni jelenlét, kitörölhetetlen és legyőzhetetlen, amely segít abban, hogy "az egyéni tragédiát, győzelemmé tudjuk átalakítani."(Viktor Frankl) Emberi természetünkből adódóan azon kell dolgoznunk, hogy az átjárhatóságot a földi és a örök lét között biztosítsuk. Amikor ezt az átjárhatóságot érzékeljük, akkor ezt az állapotot egy fajta áramlásnak, vallásos szóval, kegyelemnek éljük meg.


2013. április 12.

"Van itt egy fiú, öt árpakenyérrel és két hallal." Jn  6,9

Így kezdődött, az az emlékezetes étkezés, amely ötezer férfi táplálásával fejeződött be. Néha érdemes lenne az Úr előtt elidőzni, és emlékezetünkbe idézni, mindazokat az élethelyzeteket, ahol természetes emberi készletünk csak morzsákkal rendelkezett, de mi ennek ellenére hittünk abban, hogy a morzsák, kenyérré tudnak átváltozni. Mi kellett hozzá: egy mély hiteles vágy, egy önzetlen jó ügy, és természetesen Krisztus, aki életünk minden pillanatának a hűséges kísérője és megélője.


2013. április 11.

"Aki a földről való, az földies és földiekről beszél"
Jn 3,31

Számunkra nagyon fontos a föld és mindaz, ami földi világunkhoz tartozik. Világunk nem ?siralom völgye?, mely alkalmatlan arra, hogy a lelkiekre figyeljünk, hanem sokkal inkább Isten teremtett világa, melyet az Isten azért, hívott létre, hogy az ember otthonra találjon benne. Csak akkor találunk benne otthonra, ha nem feledkezünk meg az égi dimenzióról sem. Ha az örök élet távlatát lehasítjuk a lelkünkről, egyfajta ?tudathasadásban? szenvedő emberek leszünk. Csak akkor tudunk teljes életet élni, ha hiszünk abban, hogy a földön megélt pillanatok, örökre megőrződnek számunkra.


2013. április 10.

"Az ítélet ez: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot" Jn 3,19

Jónak lenni jó. Ezért érthetetlen, hogy az emberek néha a jó helyett a rosszat teszik.  Ha a jó helyett a rosszat választjuk, ezzel nemcsak másoknak ártunk, hanem megterheljük lelki világunkat. Minél többször válasszuk a jó helyett a rosszat, annál jobban megterheljük életünket és látásunk is egyre sötétebbé válik. Ellenben minél inkább a jót és a jóságot választjuk, annál inkább megszilárdul életünkben a világosság.


2013. április 9.

"Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: szükséges újraszületnetek." Jn 3,7

A Krisztus követés spirituális dimenziója állandó újjászületést igényel, gondolkodásban, mentalitásban, szemléletben. A krisztusi életközösség egy fejlődő, dinamikus kapcsolat, mely a stabilitása mellett a folyamatosan mélyülő perspektívát hordozza magában. Ezért életünk minden újszerű és nagyobb horderejű tapasztalatát, a krisztusi távlatba is be kell emelni. Személyes élettapasztalataink arra késztetnek bennünket, hogy spirituális szemléletünk is, az újjászületés folyamatában megtisztuljon.


2013. április 8.

"Az Úr szolgálólánya vagyok: történjék velem szavaid szerint."
Lk 1,38

Mária ezzel a válaszával indítja be üdvösségtörténetünk legfontosabb részét: a Krisztus eseményt. Csupán egy egyszerű kijelentő mondat, amelyben rengeteg mélység van: bizalom Isten művében, Isten korlátlan hatalmának az elismerése, személyes ráhagyatkozás és aktív együttműködés az Ő tervével, hit az élet mélyebb értékében és értelmében. Mária nem csalatkozott: minden veszélyen és tragédián túl, a Krisztus esemény, amelynek aktív megélője volt, a feltámadásban csúcsosodott ki.


2013. április 5.

"Mikor megvirradt, Jézus kint állt a parton?" Jn 21,4

Egyetlen olyan pillanat sincs az életünkben, amikor az Isten hiányozna belőle.  Amikor a világ éjszakába rejtőzködik, és az álom elnyom bennünket, Isten gyógyító jelenléte álmainkban jelentkezik, hogy az Ő segítségével álmainkon keresztül megvívhassuk azokat a küzdelmeket, amelyek  nappal meglepnek bennünket. S ha netalán álmatlanság kínoz, tudatosítsuk ilyenkor a bensőnkben lévő csendes erőt, mely Isten örök jelenlétének a megnyilvánulása. Mikor megvirrad, ott áll életünk partján a Feltámadt Krisztus, aki arra hív meg, hogy az Ő társaságában belemenjünk a nap minden tapasztalatába, amely ránk vár?


2013. április 4.

"Békesség nektek! Én vagyok ne féljetek." Lk 24,36

A boldogság alapja a béke. Ez a kijelentés az emberi közösségekre és az egyénekre is egyaránt vonatkozik. A békének az egyik legádázabb ellensége a túlméretezett félelem. A félelmet gerjesztheti a fenyegetettség érzése vagy a vesztesség veszélye.  A félelem érzését meg kell tanulnunk kezelni, hisz egész életünk nemcsak a befogadásról, hanem a vesztességek sorozatáról is szól.  Vesztességeinket és az ebből fakadó félelmeinket akkor tanuljuk meg hatásosan kezelni, ha életünket beleépítjük a feltámadt Jézus legyőzhetetlen valóságába. Az Ő közelsége feloldja a félelmet, és minden veszély ellenére a békét hordozza számunkra.


2013. április 3.

"Erre megnyílt a szemük és fölismerték2 Lk 24,31

A legmélyebb Istenismeret akkor születik meg bennünk, amikor Isten önmagát közli velünk. Amikor Isten önközlését megértjük, akkor megszületik bennünk a belső evidencia, nyilvánvalóság. Ettől a pillanattól kezdve tudni fogjuk, hogy az Isten van. Ez a tapasztalat egyszerűbbé teszi látásunkat, az élet szeretetét erősíti bennünk, és a bizalom megerősítéséhez segít bennünket. Ha ezek a gyümölcsök hiányoznak az Istentapasztalatból, akkor a tapasztalat hitelessége megkérdőjelezhető.


2013. április 2.

"Láttam az Urat!" Jn 20,18

Akkor tudunk hiteles, hosszú távú üzenetet megfogalmazni embertársainknak, ha Mária Magdolnához hasonlóan, bennünk is  izzik a Feltámadottal való tapasztalatunk.  A spirituális dimenzió tapasztalatának a hiánya, megfoszt attól, hogy a világot és a benne lévő embert teljes egészében tudjuk látni. Ennek a látásnak a hiányában, mondanivalónk elerőtlenedik, és csekély értékűvé válik. Ha azonban a spirituális dimenzió és a benne rejlő távlatok könnyen elérhetők számunkra, mondanivalónk vagy akár hallgatásunk, - ha ez kellő intelligenciával párosul - érdekfeszítővé válik.


2013. márciusi morzsák



A Magyar Érdemrend Lovagkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Arató László közgazdász, a Márton Áron Kiadó igazgatója.


Ha szeretnél részt venni a misszióban, akkor jelentkezz!

Határidő: 2013. március 31.

A fesztiválmisszió keresztény fiatalok közösségét és ökumenikus preevangelizáló misszióját jelenti. A misszióban római és görög katolikus, illetve református fiatalok és lelkipásztorok is részt vesznek. Először 2011-ben a péterfalvai fesztiválon volt jelen a közösség, amely a KÖZÖS ÚT nevet viseli. A misszió elsősorban odafordulás a fesztiválon részt vevőkhöz. A módszerünk elsősorban Krisztus szeretetének a közvetítése, amelynek fő színtere a keresztény közösség. ?Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.? (János 13,35).

További tudnivalók a jelentkezési lapon >>

 

ikon_facebook
       A Háló útja Istenhez vezet - írás a torda.rs honlapon >>

A barátkozás és az egymásra találás ünnepe - írás a hetnap.rs oldalon >>



Palkovics Sándor képei >>

{youtube}PYg50hLCF10{/youtube}


Az Újvidéki TV rövidebb tudósítása >>


Háló ? az első találkozás
- Kovács Anna írása

Első alkalommal vettem részt Háló találkozón, amely ezúttal Torontáltordán került megrendezésre. Ami elsőként feltűnt, hogy kedves ismerősként, nagy szeretettel üdvözlik egymást a résztvevők és onnan folytatják a beszélgetés fonalát, ahol az előző Háló találkozón abbahagyták, bármennyi idő is telt el azóta. >>


Somodi Nándor írása


Másfél évvel ezelőtt jártam utoljára Délvidéken, s már nagyon vártam, hogy újra találkozhassam ottani testvéreinkkel. Előző este nem sikerült sokat aludni, pont emiatt a kellemes izgatottság miatt. >>


Bővebben...

Kaptam egy felkérést ? mondja Kázmér testvér közösségünk plébánosa ? egy lelkigyakorlatra, Aradra. Eljössz velem? Arad, a Maros, a vértanúk! A bor, Tóth Árpád, Jávor Pál! ? tolulnak a gondolatok. Még sosem jártam ott, bár a 60 km-re lévő Borosjenő volt nagyszüleim lakóhelye. Megyek! Vezessek? ? kérdezem. ? Erre akartalak kérni. Akkor nagyböjt 4. vasárnapjára megyünk, de már péntek reggel indulunk, mert du. 4-kor kezdődik a keresztút.
Az út gyorsan és eseménytelenül telt, bár ismét bebizonyosodott, hogy a GPS nekem csak a napom újratervezésére jó. Gréti és Róbert atya már nagy szeretettel várt ránk. Egy kis beszélgetés, városnézés és ebéd, s máris a keresztútra készültünk a sekrestyében Krisztával, a ministránssal és Gyula bácsival, a kereszt vivőjével. Beálltam a keresztutat végző hívek közé. Milyen hatalmas ez a templom! Szép számmal vagyunk, főként idősebbek, családosok, a legfiatalabb talán a ministráns, a maga 18 évével.
Míg Jézust követve meg-meg állunk a stációk előtt, eszembe jut minden, ami feszít, ami nyugtalanít, ami megoldásra vár. Hasonló érzelmeket tükröznek a körülöttem lévők arcai. Kázmér atya a keresztút állomásainak végigelmélkedését a családi életre gondolva végzi. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet. Ez a családapák állomása, az apák áldozatának megszentelése. Vajon én hogyan csinálom? Hogyan tudom hordozni mások fájdalmát? És a magamét? Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik. Sokszor megszabadulunk a kereszttől, de mit sem használ, ha a halál foglyai maradunk. Én is többre vágyom? Miért a fájdalom az a rés, amelyen Jézus az életembe lép? Könyörülj rajtunk Uram!
Másnap reggel a templom szentélyében töltekezünk a zsolozsmával. Szükség van rá, hogy ezt az intenzív napot Isten igéjével betöltsük. 9-kor a plébánia közösségi termében találkozunk a hívekkel. Ekkorra, már a közös munkában, a székek felhordásában megismerkedünk néhányukkal. Hatvanan lehetünk. Kázmér atya örül, hogy itt lehet, mert látta az aradiak és Arad környékiek őszinte és tiszta szívét Gyöngyösön, a Fájdalmas Anya búcsúján. Énekünkkel kétszeresen is imádjuk az Urat, mert jó az Úrban bizakodni, jó az Úr. Remélj és bízz benne! Jó az Úr. ? énekeljük két szólamban. Majd arról beszél, hogy Mária személyiségét, milyen jól tükrözi a Magnificat, ami nem más, mint az ószövetségi idézeteknek a fölizzítása. Mária volt olyan alázatos, hogy nem akarta saját gondolataival megfogalmazni, hogy hogyan örül az Istennek. Annyiszor imádkozta és elmélkedte a zsoltárokat, hogy a szavak szinte maguktól gördültek ki a száján, amik egészen más szentírási élethelyzetekben fogalmazódtak: ?Isten az alázatosakat fölmagasztalja?, ?a gazdagokat pedig elbocsájtja üres kézzel?.
Amikor mi is nehéz és kilátástalan élethelyzetekbe kerülünk, Mária példáját követve jó nekünk is kiragadni egy-egy mondatát a szentírásnak és belekapaszkodni a hétköznapi tevékenységeink közben. Amikor a háziasszony főz, amikor valaki a villamoson utazik, vagy a bankban várakozik, és eszünkbe jut a családunk egy-egy fájdalma. Jó az Úrban bizakodni, jó az Úr. Remélj, felszólítjuk magunkat, hogyan cselekedjünk.
Hogyan is készüljünk a húsvétra? Kázmér atya Izajás próféta jövendöléseiből olvasott fel egy szakaszt: ?Íme, ez az a böjt, amely tetszik nekem: oldd le a jogtalan bilincseket, oldozd meg az iga kötelékeit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, és minden igát törj össze! Íme, törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a bujdosó szegényeket vidd be házadba! Ha mezítelent látsz, takard be, és testvéred elől ne zárkózz el!?
Igazából nem szeretjük a nagy döntéseket ? folytatja, ? és főleg a mai társadalomban, nem csak a cukorbetegség, meg a magas vérnyomás, koleszterin a népbetegségek, hanem a döntésképtelenség. Krisztus követése viszont lehetetlen tettek és döntések nélkül! Válaszd az életet, vagy a halált! Jézus döntést kér! Reggel a háziasszonynak is el kell határoznia, mi legyen az ebéd, hogy annak elkészítéséhez vásároljon a piacon. A számítógépes játékok világa viszont azt akarja elhitetni velünk, hogy mindent vissza lehet fordítani, nem lesz következménye a döntésünknek. Ezt ismerte föl XVI. Benedek is, hogy a meg nem hozott döntésnek is van következménye, és munkabírása már nem a régi, ezért visszavonul és imádságával segíti az Egyházat.
A szabad ember, ha kimegy az aradi pályaudvarra, akkor elcsodálkozhat napokig, hogy milyen sokfelé utazhatna szabadon, de ha nem dönt, ? féltve a szabadságát, ? sehova sem jut el. Isten nem arra adja a szabadságot, hogy ne döntsünk, hanem ha elindultunk, akkor mérlegelve a következményeket, újabb döntést hozzunk, hogy végre elérjük az úti célunkat.
A mai társadalom, azt akarja sulykolni belénk, csak az értékes ember, aki hasznos. Az Isten nem a teljesítményünket nézi, hanem a magunkban hordozott értéket, amit segít kibontakoztatni. Vajon a Jóisten, miért nem hirdet akciót, ahogy ma az árukat reklámozzák. Pl. aki ma hozza el gyerekét elsőáldozási felkészülésre, három plusz Miatyánkot mondanak el érte a templomban. Talán azért, mert mindannyiunknak egyéni utat mutat az Isten, egyszerit és megismételhetetlent. Név szerint alkot meg minket.
Azt szokták mondani, józan ember fölfelé nem megy, ha mehet másképp is. Miért lefelé visz a könnyebb út, ahol bozótok sem akadályoznak? Gondoljuk el, Isten a hegytetőn elénk táruló panorámát akarja nekünk ajándékozni. Így közelebb leszünk hozzá, és nagyobb rálátásunk lesz a világra. Látjuk, ami ott van lent, apró, szinte elveszti jelentőségét. Arra kapunk meghívást, hogy válasszuk az életet, még akkor is, ha a nehezebb úton is haladunk, így tudjuk hova megyünk.
Persze a cél ismerete nem elég, bizalom is kell hozzá. Az Egyház kétezer éves hagyományára bizalommal rá lehet hagyatkozni, nem kell mindig új utakat keresni, csak fel kell fedezni újra a régi ösvényeket. Jézus is a prófétai hagyományra hallgatva kezdte meg a nyilvános működésre való felkészülését a 40 napos böjttel. A böjtölésünk is erről kell, hogy tanúskodjon: vágyunk a megígért hazába, ahol boldogok lehetünk. Böjtölni természetesen, nem csak az ételtől való megtartóztatással lehet, hanem beszélhetünk kevesebbet, ha szeretünk beszélni, vagy bármely tettet tehetünk szeretetből, úgy, hogy észre se vegyék. Nem kell nagy, látványos cselekedet, csak annyit kell tenni, amit el tudunk napról-napra hűségesen végezni.
Ezekkel a gondolatokkal került sor a kiscsoportos beszélgetésekre, ahol mindenki elmondhatta tapasztalatát, hogyan készül a húsvétra. Összegezve a csoportokban arról tettünk tanúságot, hogy nehéz döntést hozni, virrasztani, hűségesnek maradni, de sokszor, akkor tud Jézus személyesen belépni az életünkbe, amikor elbukunk és azt beismerve tovább folytatjuk a böjtöt, ahol abbahagytuk.
A templomban szent csenddel, szentségimádással, elmélkedéssel, fohászkodással telt az idő, majd szentmisével folytatódott. Az ebédet a szegények konyhájában közösen, nagy beszélgetésben költöttük el.
Vasárnap Kázmér atya két misét is mondott. A homília a tékozló fiú atyjáról, a tékozló szeretetű atyáról szólt, aki minden nap kiállt az útra és várta, hogy hazatérjen a fia, aki megkerült. Mi is hazafelé indultunk, miután a radnai kegyhelyet még meglátogattuk.
Harmadnap egy szép levél volt Kázmér atya e-mail-jei között: ?szeretem úgy gondolni, itt a Maros partján, hogy folyó mellé ültetett engem Isten és segít nekem táplálkozni akkor is, ha nem esik az eső. Eleinte gondoskodott róla, ameddig hajtásnak indultam, az utóbbi periódusban kicsit szomjas voltam ? de nem pusztultam el, mindig kaptam annyi vizet, hogy kibírjam, talán csak enyhén "lelombozódtam?. Ezen a hétvégén, úgy éreztem, hogy háromnapos friss, üdítő nyári esőt kaptam, ami megerősít, leporolja a leveleket, új erőt ad....

Kis Károly

 

 f   2013. március 1-3. között hálós lelkigyakorlatot tartottunk Marosfőn. Ha mottót kellene adnom a hétvégének, ezt adnám: Isten tenyerén megpihenve. Számomra a hálós rendezvények közül fontos esemény a lelkigyakorlat.

Bővebben...


2013. március 29.

"Beteljesedett! Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét"
Jn 19,30b

 Az emberiség történetében milliók hangja kiáltott az ég felé, a megalázott szenvedések és az igazságtalan, erőszakos halál következtében. Mi, keresztények azt tartjuk  és úgy éljük meg, hogy az emberiség történetének legtragikusabb halála Nagypénteken  következett be, amikor  Jézus Krisztus meghal a kereszten. Jézus halála azért döbbent meg mindannyiunkat, mert az emberiség számára a megváltást hozó Isten fia függ a kereszten.  Ennek ellenére nem szabad elakadnunk az érzelmeknél, hanem  a kereszten szenvedő Jézusunkban, a minket határtalanul szerető Istent kell szemlélnünk. A Szeretet szemlélése lassan átváltoztatja tekintetünket, és beleviszi a feltámadt Isten Fia szemlélésébe.


2013. március 28.

"Uram, te akarod megmosni az én lábamat?"
Jn 13,7

Isten a meglepetések Istene. Jézusnak a magatartása meghökkenti Pétert, aki tiltakozik a lábmosás ellen. Jézus szeretete azonban nem ismer határt.  Gesztusának két nagyon fontos üzenete van.  Olyan területre akar vezetni bennünket, amely szétfeszíti emberi korlátainkat és belevisz a szeretet misztériumába. Ezt a szintet értelmezni már nem lehet csak érezni, élni. A másik szint az alapvető emberi magatartásra mutat: ha Isten a szolgáló Istenünk, akkor mi emberek is a szolgáló szeretetet gyakorlóivá kell válnunk. Ezt kell, hogy megjelenítsék intézményeink és személyes emberi életünk.


2013. március 27.

"Hol készítsük el nektek a húsvéti vacsorát?" Mt 26,18a

Az apostolok a zsidó Húsvét megünneplésére készülnek, és egy egyszerű kérdéssel fordulnak Mesterükhöz. Kérdésük azonban az egész kereszténység alapkérdése lett, hiszen a zsidó ünnep tartalma átalakult a kereszténység legmeghittebb és legtáplálóbb lakomájává. Az apostolok kérdése, az én személyes kérdésem is. Lefordítva talán így hangzik: mit kell tennem, annak érdekében, hogy a Veled való kapcsolatomat meg tudjam ünnepelni? Hol van az az élettér bennem, ahol szeretetkapcsolatunk ünneplése elkezdődhet Uram? Döntéseket kell-e hoznom, hogy teret engedjek a bennem való jelenlétednek, vagy csak egyszerűen hagynom kell, hogy a Te sugárzásod melegében feltöltődjek?


2013. március 26.

"Életedet adod értem?" Jn 13,38

Jézus szkeptikusan fogadja Péter kijelentését, akkor is ha lelkesedésével Jézus iránti szeretetét akarja kifejezni. Kijelentését éretlennek és megalapozatlannak tartja, ezért visszakérdez: ?Életedet adod értem?? Jézus kérdése kijózanító és jogosnak bizonyult: Péter félelemből megtagadta Mesterét. Bukása fájdalmas volt, de egy nagyon fontos dologra megtanította: nem a saját erejében, hanem az Istenben kell bíznia. Ez a tapasztalat teszi alkalmassá arra, hogy bátor képviselője és hirdetője legyen Jézus evangéliumának. Életünk legfájdalmasabb bukásai, minket is megtaníthatnak arra, hogy ne önmagunk, hanem Isten erejére hagyatkozzunk.


2013. március 25.

"Ott volt Lázár, akit Jézus föltámasztott halottaiból"
Jn 8,59b

Minden ember életében a legmélyebb egzisztenciális szorongásként húzódik meg a halál valósága. Idősödő korban egyre gyakrabban, de fiatal, sőt gyerekkorban is, ha nem is nagy intenzitással, de a halál mindenki témája.  Jézus Nagyszombaton ?alászállt a poklokra?, ?ascendet ad infernos?, és megérintette az ember legelrejtettebb és legmélyebb szorongását is. A halott Lázár élő jelenléte jel a mi számunkra: a Krisztusban hívő ember, a halál realitásában is az Élethez kapcsolódik. A Nagy hét ideje különösen alkalmas arra, hogy Krisztus keresztjéhez kapcsolódjunk, aki átvisz bennünket a halál szorongásán is.


2013. március 22.

"Ismét el akarták fogni, de Ő kiszabadult a kezeik közül"
Jn 10,39b

Az emberiség történelme nem gazdátlanul rohanó szekér, annak ellenére, hogy az isteni törvényektől való elrugaszkodás rendkívül sok szenvedést és erőszakot eredményez a földön.  Jézust akkor tudják elfogni, amikor Isten tervében elérkezett ez az óra. Az elfogatás pillanatától nem fut el, hanem önként megy eléje, hogy teljesítse küldetését. Addig a pillanatig azonban az Isten Fia sérthetetlen.  Jézus önként  vállalt szenvedése óta, az elkerülhetetlen szenvedés is szakrális dimenziót kapott. Ehhez viszont az szükségeltetik, hogy az elkerülhetetlen szenvedést küldetés tudattal vállaljam.


2013. március 21.

"Jézus azonban eltűnt, s kiment a templomból."
Jn 8,59b

Időnként úgy érzékeljük, hogy Jézus mintha eltűnne az életünkből.  Hiába keressük nagy erőfeszítéssel, nem találjuk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy az Isten eltávozott, vagy legalább elrejtőzött. Ezek inkább költői kifejezések. Istennek az irántunk érzett örök hűsége és szeretete az állandó jelenlétét biztosítja számunkra. Isten abban a pillanatban észlelhető, amikor a lelkemben van elég vágy,  tisztelet , finomság és a jelen pillanat fele való fordulás.  Minden erőszakos megnyilvánulás, akkor is ha a ?szent? érdekében történik, elzárja a lélek útját a jelen pillanatban működő Isten felé.


2013. március 20.

"Ha ti kitartotok tanításom mellett, valóban tanítványaim vagytok?"
Jn 8,31b

A tapasztalat szerint, minden tanítványnak, sőt, minden Krisztus hívőnek az életében elérkezik a ?kitartás órája? amivel mindenkinek szembe kell néznie, és ezen át kell mennie. Ezekben a pillanatokban drámai módon találkozhatok az egyedülvalóság szenvedésének a különféle arculataival. A ?kitartás órája? próbára teszi mindazt, amit eddig felépítettem a lelkemben. Jézus és az Ő ügye mellett eltöltött önzetlen idő, és természetesen Isten ingyenes szeretete, átsegít ezeken az ?órákon?.  Sok ember vallomása szerint, ezek az ?órák? a legféltettebb kincseikké alakultak át.


2013. március 19.

"József, Dávid fia ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, hiszen a Szentlélektől van áldott állapotban" Mt 1,20b

Életünk elég nagy része arról szól, hogy keressük önmagunkat azokkal a kapcsolatokkal, fogódzókkal és lehetőségekkel, amelyek segítségével közelebb kerülünk önmagunkhoz. Csak akkor nyugszunk le, amikor belépünk az ?oltalmazottság? érzésébe. Ez az érzés, ajándék, amelyet elérni, megragadni, kiérdemelni nem lehet. Az "oltalmazottság" érzése időnként Isten ingyenes ajándékaként megjelenhet az életünkben. Ez a tapasztalat lassan feloldja a bennünk levő félelmet, és képessé tesz arra, hogy átrendezzük életünket Isten szempontjai szerint.


2013. március 18.

"Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága." Jn 8,12

Az életnek a sötét és fényes tapasztalatai egyaránt hozzátartoznak az emberi élethez. Senki sem tud megkímélni bennünket az elsötétült pillanatok és időszakok magtapasztalásától. Aki az életben csak a fényt akarja, az naiv és éretlen marad. Az Istenben bízó ember kitárja a lelkét és befogadja életének sötét tapasztalatait is. A hit dimenzióján keresztül életünk legsötétebb pillanatai is értelmet nyernek. Aminek megtaláltam az értelmét és értékét, az többé már nem sötét részként létezik bennem, hanem átalakul fényforrássá.


2012. március 15.

"Menjetek csak föl az ünnepre, én most nem megyek föl erre az ünnepre, mivel időm még nem telt be." Jn 7,8

Jézus különleges tisztelettel bánt az idővel. Ráhangolódott az üdvösség idejére és hitt abban, hogy az időn kereztül a Mennyei Atya dolgozik. Nem sietett el semmit, mert tudta, hogy az igazán lényeges dolgok állandóan útban vannak feléje és Isten országa felé. Amióta Jézus belépett az emberiség történelmébe, azóta az ?idő? még inkább alkalmassá lett üdvösségünk történtének a megélésére. Ezért Jézus Krisztus óta, az ?ember és az Isten ideje? szorosan összetartoznak. Hinnünk kell abban, hogy minden emberi időn és eseményen keresztül, az üdvösség ideje bontakozik ki.


2012. március 14. 

?Vizsgáljátok meg az Írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy bennük találtok örök életet.? 
Jn 5,39

Az Egyház tanítása szerint, a Szentírásban Istennel találkozhatunk. Természetesen, ez a találkozás nem a fizikai lét kategóriái szerint történik. A Szentírás olvasásának a nagy kihívása, hogy a szavak mögé hatoljunk, és belépjünk a szavak mélyebb jelentésébe. Sok gyakorlat, finomság, éber, érdeklődő kíváncsiság szükséges ahhoz, hogy egy idő után a Szentírásban szereplő szavak, képek, szereplők megszólítsanak bennünket. Az Írásokban való elmélyedés, az élet értelmes összefüggéseinek az elmélyülését is jelenti és az örök élet távlatát hordozza számunkra.


2013. március 13.

"Atyám szüntelenül munkálkodik, ezért én is munkálkodom." Jn 5,1

Isten túlcsorduló szeretetéből és rendet teremtő tevékenységéből jött létre a világ. Az ember ?Isten képmása?-ként a teremtés koronája lett. A teológia Isten alkotó munkájában megkülönbözteti a világ létrehozásával és a világ fenntartásával járó  tevékenységet. Az ember, mint Isten képmása és a teremtés koronája, az emberi lét lényegéből adódó feladata és küldetése, hogy részt vállaljon a teremtés  fenntartásának a munkájában. Ezért, aki munkáját küldetésként tudja megélni, az részt vesz Isten teremtői munkájában, és betölti életterét a munka örömének pozitív sugárzásával.


2013. március 12.

"Kelj föl, fogd ágyadat és járj!" Jn 5,8a

Vannak olyan emberek, akiknek az a  ?titkos érdek?-ük, hogy ne gyógyuljanak meg. Ebben az állapotukban talán több figyelmet, együttérzést, sajnálkozást kapnak, jobban belekerülnek a figyelem középpontjába, kevesebb felelősséget kell vállalniuk. Különösen a lelki megbetegedések esetében a gyógyulás útjához hozzá tartozik a saját felelősség felvállalása. Amíg a beteg hárít és csak másokat tesz felelőssé sorsáért, addig nem tud a gyógyulás útjára lépni. Abban a pillanatban, amint ?fogja ágyát?, vagyis fölvállalja terhét, a gyógyulás folyamatának a beindulása máris észlelhető.


2013. március 11.

"a galileaiak szívesen fogadták" Jn 4,45

A Jézussal való bensőséges kapcsolat a szív mélységében kezdődik. A szív szerepe kiiktathatatlan az Istennel való kapcsolatból. A szív nyitottsága vonzza az Istent. Aki ?szívesen? fogadja Jézus érkezését, ott az Isten Fia otthon fogja érezni magát.  Istennek az ?otthonunkba? való megérkezésével, elkezdődik a szeretet csodájának a kibontakozása és megünneplése.


2013. március 8.

"Őt teljes szívből, teljes elméből és minden erőből szeretni, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat?" Márk 12,33

Különösen örülök a mai nap evangéliumi versének. Úgy gondolom, hogy a főparancs teljesítése, számunkra (férfiak számára), a nők nélkül szinte lehetetlen. A Nő, az Isten női képét jeleníti meg a földön. Olyan értékeket tesz láthatóvá, melyek az Istenre utalnak: a befogadás szépségét, a termékeny szeretet csodáját, az Istentől kapott szépség elmúlhatatlanságát, a táplálás csöndes sugárzását, Isten szépségének a megjelenítését. Mi férfiak: csodálunk benneteket, szívünk mélyén az Isten előtt hordozunk titeket, és létetekért az Istennek mondunk hálás köszönetet.

 


2013. március 7.

"Aki nincs velem, ellenem van, aki nem gyűjt velem, szétszór" Lk 11,23

Minden ember Isten képmása: ?Imago Dei?. Ezért a spirituális és szellemi dimenzió lényegesen hozzátartozik az ember önmegvalósításához. A bennünk lévő Istentől való ellentétes irányba való haladás, megterheli a személyiséget. Az is előfordulhat, hogy a jónak gondolt irányultság, hamisnak bizonyul.  Az Isten fele haladásunk hiteles és hamis csengéseit, a megélt élet minősége igazolja.


2013. március 6.

"Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat: nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem, hogy beteljesítsem."
Mt 5,1

Az érett hívő keresztény számára a legnagyobb törvény: Jézus Krisztus. Minden más vallásos törvényt, az iránta való tisztelet és szeretet miatt tart be. Ha valamelyik törvény már nem segíti az Istennel való személyes kapcsolat mélyülését, ebben az esetben Istenre, mint legfelsőbb fórumra kell hallgatnia.  Előfordulhat az is, hogy Jézus személye háttérbe szorul, és a csupasz törvény kerül  a hívő ember vallásos életének a központjába. Ez a jelenség inkább törvényközpontúságot, és nem az Istenközpontúságot juttatja eszünkbe. Ilyenkor a vallásos élet csak csekély mértékben segíti, vagy egyenesen hátráltatja a személyiség fejlődését.


2013. március 5.

"Uram! Hányszor vétkezhet ellenem testvérem, hányszor kell megbocsájtanom neki?" Mt 18,21

Az integrált ember, az önmagunkkal és másokkal való kiengesztelődés nélkül, nem valósulhat meg. Ebben a folyamatban segítségünkre van az Isten, aki egyrészt az Ő irgalmas és feltétel nélküli szeretetét sugározza ránk, másrészt pedig arra szólít fel, hogy mi is legyünk irgalmasak. Amíg a tudatos vagy elfojtott harag ott bujkál bennünk közeli vagy kevésbé közeli kapcsolataink iránt, addig terhet hordozunk, mely negatív irányba fogyassza személyiségünk energiáját. Ha nem is a bántalmazóért, legalább önmagunk boldogságérzetéért és istenkapcsolatunk mélyüléséért meghozhatjuk azokat a döntéseket, amelyek beindítják bennünk a kiengesztelődés folyamatát.


2013. március 4.

"Bizony mondom nektek, folytatta, sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a saját hazájában" Lk 4,24

Néha fájdalmasan éljük meg rokonaink, ismerőseink, környezetünk előítéleteit, olykor kényszerzubbonyát. ?Mássá? alakulásunkat időnként irigységgel reagálják le. Környezetünk egy része, jobban szeretné ha nem változnánk és belesimulnánk a szürke kitaposott útba. ?Mássá? alakulásunk szembesítheti őket és titkos kihívásokat adhatnak nekik, melyeket úgy próbálnak elnyomni, hogy megtámadják bennünk azt, ami különlegessé tesz, tehet. Isten sohasem az uniformizmusnak a pártolója. A jó szándékú ?különleges? embereket pártfogásába veszi. Azonban vigyáznunk kell arra, hogy a mi ?másságunk? nehogy hamis elit tudatot tápláljon bennünk.


2013. március 1.

"Volt egy gazdag ember, aki szőlőt ültetett"
Mt 21,33

Mindannyian szeretjük a szőlőt.  Gyönyörködünk a szőlőgerezd szépségében és élvezzük a szemek zamatos ízét. Az ember Isten túlcsorduló szeretetéből született. Ezért minden ember életének önmagában véve mélyebb értéke és értelme van. Az emberi lét értékességét senki sem kérdőjelezheti meg. Amint a szőlővessző példájából tudjuk, a szemek beérését nem az erőlködés és a teljesítménykényszer segíti, hanem a szőlővesszőben történő nedvkeringés.  Létünk kiteljesedésében, Isten érzékelése a legfontosabb tényező.  A kiteljesedett élet pedig, megtanít bennünket a gyönyörködés magasztosságára.

2013. februári morzsák



Vándorbotunk a hit - Bereczki Silvia előadása itt meghallgatható >>

Kapcsolatok hálójában - írás a Vasárnap katolikus hetilap honlapján >>


Pázmán Enikő
és Bokor Erzsébet írása a 2013. 02. 23-i találkozóról


Pázmán Enikő:

Köszönjük a jó Istennek, hogy igazi ?lelkesen" összehangolta a kerületi találkozónkat február 23-án, Gyergyóban. Köszönjük, hogy a hit útján kegyelmekkel megáldott zarándokot hozott közénk előadóként: Bereczki Silvia segítőnővért. Pezsgő, sziporkázó, egyszerű és hiteles szavai által magunkban kereshettük, hogyan hordozzuk az Örömhírt zarándokutainkon életünkben.

Istent kerestük délután is a műhelyek vezetői segítségével: értelmünkön, kapcsolatainkon, a művészeteken, megélt élményeinken keresztül.
Áldott volt együttlétünk, éreztük.
Hála Neki.

 


Bokor Erzsébet:

Nagyon örültem, amikor Enikő meghívott a gyergyói Háló találkozóra, hiszen nagyon szeretem a hasonló programokat. Nem voltak különösebb elvárásaim, hiszen ezelőtt nem ismertem a Hálót. Nagy meglepetésemre ismerősökre leltem, így úgy éreztem, hogy már nem vagyok egyedül. Mindenki nagyon kedvesen és barátsággal fogadott.

Bereczki Silvia előadása után mélyen meghatódva ültem le a kiscsoportos beszélgetésre. Rendkívül tartalmas, sok mondanivalót közvetítő előadásként ítélem meg. Ahogy a beszélgetésen is kifejtettem, úgy éreztem, hogy kifejezetten voltak olyan részek, amelyek nekem szóltak. Ez nem véletlenül történt, ahogy ő is fogalmazott ? a Gondviselés vezetett ide, hogy pont most itt legyek és halljam mindezt. Nagyon sok érdekes idézetet hallottam, amelyek közül párat le is jegyeztem, hogy otthon még alkalmam legyen rajtuk elmélkedni. Az ebédet követően már nagyon kíváncsian vártam az ifi csoport délutáni programját ? az élményszínházat. Olyan érzéseket hozott elő belőlem, amelyeket régen még magamnak sem mertem bevallani.

Ez a nap összességében nagyon kellemesen telt számomra, új embereket ismertem meg, új ismeretekkel is gazdagodtam, de ami ezeknél is fontosabb Istent még közelebb sikerült magamhoz éreznem. Köszönöm szépen a szervezőknek, hogy ilyen tartalmas, felejthetetlen élményt sikerült szereznem e nap által és nagyon remélem, hogy még lesz alkalmam részt venni hasonló Háló találkozón.

39. oldal / 74

Kárpát-medencei programjaink

Kattints a térképre!


Régebbi Tarsolyok elolvashatók itt >>

 2019 óta megjelent Tarsolyok tartalomjegyzéke >>

Támogatóink

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Miniszterelnökség
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő



Magyar Katolikus Püspöki Konferencia


Nemzeti Kulturális Alap
NKA Zeneművészet Kollégiuma


Belváros-Lipótváros Önkormányzata


Hangfoglaló Könnyűzenei Támogató Program


Renovabis


Pártfogó Pengő


Társadalmi szerepvállalás keretében webtárhely és domain támogatónk a forpsi.hu és az arubacloud.hu

Háló Közösségi és
Kulturális Központ - S4

1052 Budapest, Semmelweis u. 4.
+36 20 351 5375, iroda&halo.hu

Nem minden program saját szervezés
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk

S4 facebook oldala

terkep kicsi

S4 programok

.

Feliratkozás programajánló hírlevelünkre

 

2024.10.31. 10:00-12:00 Szenior táncház

Táncot tanít: Boros András

 Részletek: +36 20 956 6734 borosmester @ gmail.com

 

2024.11.04. 18:00 Filmvetítés

Ember Judit: A misszió 1997-99, 105 perc, társrendező: Varga Andrea, operatőr: Mihail Grigoriu

 

2024.11.05. 17:30-19:30 Ösi örökségünk

Előadás-sorozat a magyarság múltjáról, különleges értékeiről
Sorozatszerkesztő: Szeibert András

Körárkok és kőkörök
Előadó: Csépe László

Az érdeklődők távolról is csatlakozhatnak, ITT!

 

2024.11.05. 18:00 Koncert


Facebook esemény >>

 

2024.11.06. 19:30-22:00 Szépszerével - moldvai táncház minden szerdán

Szépszerével.hu >>

Táncot tanít: Boros András

Részletek fb >>

 

2024.11.07. 18:00 Bibliaiskola Ádám Miklós atyával 6/1

Eőadó: Ádám Miklós római katolikus pap, teológiai tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, a papi továbbképzés referense. Ajánlott adomány: 2000 Ft. További részletek később.

 

2024.11.08. 18:30 Jazz a Hálóban

Fekete István 67 - Születésnap barátokkal

 facebook esemény >>

 

2024.11.14 15:00 Könyvbemutató

 

Kiállítások

Kiállításajánló: welovebudapest.com

A Kolta Galéria korábbi kiállításai >>

A kiállítás nyitva nov. 8-ig,
előzetes telefonos egyeztetéssel (+36203515375, +36305622800) hétköznap 14 és 18 óra között, és az esti programok alatt látogatható.

 

Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 | Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 4. | Telefon: +36 20 351 5375 | E-mail: iroda&halo.hu | Beszámolók